A magyar lakosság 49 százaléka gondolja úgy, hogy hazánk EU-tagsága jó dolog, ezzel a lista hátsó harmadában áll – derült ki az uniós közvélemény-kutatásokból. A megkérdezettek 10 százaléka tartja rossznak a csatlakozást, míg 36 százalék nem észlelt változásokat.
Luxemburgban a legelégedettebbek az uniós tagsággal, itt a lakosság 85 százaléka tartja kedvezőnek ezt. Az élbolyban szerepel Írország, Hollandia és Belgium is, valamennyi államban 70 százalék fölött van azok száma, akik jó dolognak vélik a tagságot. A támogatottsági lista végén Nagy-Brittania áll, a szigetországban a lakosság mindössze 38 százaléka gondolja kedvezőnek az EU-tagságot, míg 22 százalék határozottan elutasítja azt. Mindössze a megkérdezettek 40 százaléka támogatja az EU-t Litvániában, 45 százalék Máltán és Csehországban.
Hazánkban az uniós tagság támogatottsága a csatlakozási tárgyalások lezárása óta csökkent, 2002-ben még a lakosság 67 százaléka vélte, hogy a tagság jó lesz Magyarországnak, ám tavaly májusban már csak a megkérdezettek 45 százalékuk gondolta ezt, míg 15 százalékuk ellenezte a csatlakozást. Az elmúlt egy évben az elégedettek tábora minimálisan növekedett.
A Medián közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a magyarok nyolcvan százaléka inkább támogatja, mint ellenzi a tagságot, mivel nem feltétlenül ellenzik azok, akik szerint a tagság se nem jó, se nem rossz. Az uniós tagságot teljesen támogatók aránya a Mediánnál mindössze a lakosság egyharmadát teszi ki. Tíz százalékkal csökkent azok száma, akik szerint a csatlakozás előnyökkel jár Magyarország számára, és ma már a lakosság kevesebb mint fele gondolja ezt.
Az uniós felmérés szerint a magyaroknak a legkevésbé fontos az európai identitás, a lakosság 61 százaléka kizárólag magyarnak tartja magát, és nem európainak, míg a megkérdezettek harmada mindkettőnek érzi magát. Cipruson, Belgiumban és Franciaországban a legkevésbé hangsúlyos a nemzeti öntudat.
Magyarország az élbolyban található az uniós intézményekbe vetett bizalom terén, hiszen hazánk lakosságának 64 százaléka bízik az Európai Bizottság és az Európai Parlament tévedhetetlenségében. Az intézményekbe vetett hit egy év alatt az egész unióban emelkedett: a régi tagállamok között nyolc, az újak körében pedig kilenc százalékkal.
Az EU további bővítését a többség támogatja, a tíz új tagországban 72 százalék venne fel további országokat, míg a tizenötök körében 35 százalék utasítja ezt el. A politikusok az elmúlt hónapokban a bővítéssel és a keletről érkező olcsó munkaerővel riogattak, ami nyitott fülekre talált a több millió német és francia munkanélküli körében. Ennek köszönhető, hogy néhány hónap alatt eltűnt az EU-alkotmány több mint hatvanszázalékos támogatottsága Franciaországban, és ha ezt nem szavazzák meg, az unió iránt éppen csak növekedésnek indult bizalom ismét csökkenni kezdhet.
(Magyar Hírlap)
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
