Persányi az erdélyi Érchegységben és Verespatakon

A romániai bányászatból adódó környezeti kockázatot mérik fel nemzetközi szakértők az erdélyi Érchegységben. A magyar és a román szakminiszter is részt vesz a vizsgálatban.

Szennyezett vizek és helyenként holdbéli táj maradt az erdélyi Érchegységben az elmúlt évtizedek bányászati gyakorlatának következtében – számolt be tapasztalatairól Persányi Miklós miniszter. Az ENSZ megítélése szerint a Rossia Pojéni külszíni fejtés és zagytározója képviseli most a legnagyobb természeti kockázatot, a tiszai ciánszennyezést okozó nagybányaiénál is veszélyesebb – tudósított a Magyar Rádió.

Persányi Miklós, román kollegája és a nemzetközi szakértők társaságában a Verespatak körzetében tervezett óriás külszíni bánya lehetséges helyszínét, a letarolásra szánt hegyvidéket is meglátogatta. Hangsúlyozta: a kanadai román cég eredeti tervei alapján az aranykitermelés rendkívül kockázatos lenne, nem szabad megvalósítani. Egy ausztrál szakértő a környezeti veszélyek mellett a társadalmi károkat hangsúlyozta. Azt, hogy több évszázados települések tűnnének el és több ezer embert kellene kitelepíteni.

A verespataki helyzettel először ismerkedett a helyszínen a román miniszterasszony, Sulfina Barbu, aki nem foglalt állást a tervvel kapcsolatban. Mint mondta, meg kell várni, míg a kanadai román cég benyújtja a környezetvédelmi hatástanulmányt. A dokumentációt Budapestre is elküldik majd. Ezt Persányi Miklós kérte, mert látni szeretné, hogy a magyar javaslatokat mennyire vette figyelembe a román kormány Verespatak ügyében. (Magyar Rádió)