Az eddigi információk szerint legalább 60 ember életét vesztette, és 150-en megsebesültek, amikor bomba robbant Irak egyik kurdok lakta városában – jelentette a Reuters hírügynökség helyi kórházi forrásokra hivatkozva. Ibril városában a Kurdisztáni Demokrata Párt toborzó központként is működő székháza előtt öngyilkos merénylő hozta működésbe a pokolgépet. Az áldozatok többsége a helyi rendőrség soraiba jelentkezni szándékozó újonc, akik hatalmas tömegben gyülekeztek az épület előtt, amikor a robbanószerkezet működésbe lépett. A támadás része az utóbbi napokban Irak-szerte újra megerősödött erőszakhullámnak, amelynek továbbra is a helyi biztonsági erők, és azok toborzóközpontjai az első számú célpontjai.
A Kurdisztáni Demokrata Párt egyike a két legnagyobb kurd politikai csoportosulásnak Irakban. A párt a másik nagy kurd párttal közös listán indulva a második legnagyobb támogatottságot kapta a január 30-án tartott általános választásokon az arab országban.
Emlékezetes: a Bagdadtól 350 kilométerre északra található Ibrilben a múlt héten legalább 101 fő vesztette életét egy kettős merényletben. Az AP hírügynökség jelentése szerint a merénylet helyszíne most is kaotikus: mentőkkel és taxikkal egyaránt próbálják mielőbb orvosi segítséghez juttatni a rengeteg sebesültet.
Az új iraki ügyvivő kormány, amelynek miniszterelnöke Ibrahim al-Dzsaafari, épp csak tegnap tette le hivatali esküjét és még most is folynak az egyeztetések több – közöttük a szunniták által betöltendő – miniszteri posztról. A BBC helyi tudósítója arra emlékeztet: az új, a vallási csoportok közötti ellentét csökkentésére törekvő kormány számára igen fontos, hogy a szunnitákat is be tudja vonni a kormányba, mert ez kiváló lehetőséget nyújtana a főleg szunnita felkelők bázisának további visszaszorítására. (Mint ismert, a lakosság közel 20 százalékát kitevő szunniták Szaddam Husszein megdöntését követően szorultak ki a hatalomból amit addig gyakorlatilag kisajátítottak. – a szerk.)
Háttér
Emlékezetes: a múlt héten jelent meg az amerikai hadsereg két elemzése is az Irakban folyó felkelésről. Ezek szerint a fegyveresek egyrészt egyre kifinomultabb módszereket használnak, ami megnehezíti a merényletek megelőzősét, másrészt jelentősebb mértékben nem is sikerült visszaszorítani vagy meggyengíteni őket. Elemzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az utóbbi időben az iraki felkelők már inkább a jóval sebezhetőbb, kevésbé szervezett és kiképzett helyi biztonsági erőket támadják, az amerikai és szövetséges katonák elleni merényletek száma pedig csökkent.
Ezzel egy időben mégis egyre nagyobb a nyomás az Irakban és Afganisztánban szolgálatot teljesítő csapatokon, ráadásul az expedíciós erők fenntartása egyre komolyabb erőfeszítést követel az Egyesült Államoktól – közölte a Reuters hírügynökség egy kongresszusi meghallgatáson ismertetett Pentagon-jelentés alapján. Richard Myers tábornok, az amerikai egyesített vezérkar főnöke elmondta: az Egyesült Államok a két ázsiai országban való jelenlétével (Irak 130 ezer; Afganisztán: 16 ezer fő) egyre jobban elveszíti azt a képességét, hogy szükség esetén újabb háborúban való részvételre legyen képes.
Érdekes lehet, hogy a hidegháborúban érvényben lévő stratégiai okmányok szerint „két és fél háború” megvívására kellett képesnek lennie az amerikai fegyveres erőknek, ami azt jelentette, hogy két háborúban való teljes, és egyben részleges részvételre készültek a Pentagonban. Ehhez igazították a létszámot és a felszerelést is – utóbbi mennyiségét és összetételét egyaránt. Ezt a '90-es évek végén másfélre csökkentették, mivel a katonai vezetés felismerte: erre szükség sincs, és a valóságban nem is képesek. Jelenleg hivatalosan sem Irakban, sem Afganisztánban nem áll háborúban az Washington.
