A Rheinischer Merkur (merkur.de) keresztény konzervatív hetilapban Thomas Gutschker Paktum mellékízzel című írásában elemzi a május 9-én prezentált német-orosz szívélyesség mélyebb okait.
A május 9-i ünnepségek estéjén a Kreml ura történelemórát adott a német televízió munkatársainak: A „XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt a Szovjetunió szétesése“, mondta, Putyin, mert ezzel „23 millió ember vált hontalanná“.
A második világháború 16 milliót meghaladó áldozata háttérbe kerül a szovjet birodalom elvesztéséhez képest. Azt a tényt, hogy ez a birodalom megszállásra, deportációra és tömeges kivégzésekre épült, az orosz történetírás 2005-ben nem említi. Sokkal inkább érvényes, amit a moszkvai hadügyminiszter, Ivanov mondott: ami az egy országhoz tartozik – mint a balti államok – azt nem lehet megszállni.
E háttér ismeretében érthető, ha két balti állam feje nem kívánt részt venni a moszkvai látványosságban. Schröder azonban az első sorban állt, s a rendezvény után számtalanszor elmondhatta, hogy Németország mostantól „egyenrangú partner az államok közösségében”.
Schröder paktumot kötött Putyinnal: Moszkva segít Berlinnek, hogy világpolitikai tényezővé váljék, akár az iraki háborút ellenzők tengelyében, akár az ENSZ BT állandó tagságáért folytatott törekvésében. Putyin Schröderrel közösen egy moszkvai bulvárlapnak adott interjújában úgy fogalmazott, „nem lehet a németeket arra kényszeríteni, hogy állandóan hamut szórjanak a fejükre és folyamatosan önmagukat ostorozzák. És Németországnak nem szabad úgy éreznie, hogy a világpolitika színpadán korlátozzák a jogait.”
Schröder azonnal ellentételezte a gesztust azzal, hogy Putyint feltétel nélkül támogatja – „színtiszta demokratának“ nevezve – és megnyitja az égetően szükséges külföldi befektetések csatornáit. Hivatalosan e kapcsolatokat stratégiai partnerségnek nevezik. S vajon ki emelhet szót ez ellen, ha a gazdasági kapcsolatok olyannyira szépen fejlődnek. Németország az oroszok legnagyobb kereskedelmi partnere, 3500 német vállalkozás fektetett ott be. A ludwigshafeni BASF leányvállalata, a Wintershall, mint első külföldi vállalkozás jogot szerzett arra, hogy Szibériában földgázt termeljen. Az oroszok Németországon keresztül szinte az egész EU-ra kiterjedő olaj és gázszállítási monopóliumot biztosítottak maguknak.
A kelet-európai országoknak, egy a határaik mentén újra megerősödő birodalommal szembeni félelmei ebben a közös érdekekre épülő paktumban csak tehertételt jelentenek. A kancellár azzal a mondattal söpörte le a kritikus kérdéseket az asztalról, Németország történelme miatt nem arra predesztinált, hogy Oroszországnak szemrehányásokat tegyen. Egon Bahr, a szociáldemokrata német kormányok idején az „új keleti politika” egyik szellemi atyja ugyanazon a napon azt nyilatkozta: a nyugati hatalmak sem tettek semmit a jaltai konferencián az ellen, hogy a balti államok Oroszországnál maradjanak. Miért kellene, hogy ez rontsa a Berlin és Moszkva közötti kétoldalú kapcsolatokat?
Moszkvában ketten egymásra találtak, hogy a XXI. században ismét a szomszédok feje fölött alakítsák kapcsolataikat – tekintet nélkül a kisebbségi és polgári jogokra. Putyin kedden elutasította, hogy az EU-Oroszország csúcs alkalmából sajnálatát fejezze ki a balti államok szovjet megszállása miatt. Így tért vissza történelem, mely felett az előző nap szemet hunytak, és amely beárnyékolta az EU és Oroszország közötti partnerségi megállapodást. Moszkva továbbra is elutasítja, hogy határ-megállapodást kössön Észtországgal és Lettországgal.
origo.hu
Kiderült, hogy honnan érkezik Budapestre az ország karácsonyfája - videó
