Sikertelen a Fészekrakó – Éles szakmai kritika a lakáspolitikának

„Nem mondom, hogy sikeres a Fészekrakó, inkább kiegészítése a korábbi támogatási programoknak” – ismerte el tegnap a régóta hangoztatott ellenzéki és szakmai kritikát a lakásügyi hivatal elnöke egy fórumon. A rendezvényen éles szakmai kritikák fogalmazódtak meg, míg a kormányzati elképzelések általában a jövőről szóltak.

Idén a parlament elé visszük a lakás- és építési törvényt, június közepéig elkészítjük a hosszú távú bérlakásprogramot, januártól pedig bevezetjük az energiatanúsítványt – mondta Borsi László. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke egy tegnapi fórumon ismertette: hivataluk az idén 276 milliárd forint felett rendelkezik. Aláhúzta: az építésügyet a körbetartozások sújtják, amelyet orvosolni kell, ahogy a közbeszerzési eljárások anomáliáit is. Terveik között szerepel az építésfelügyelet megerősítése is. Borsi szerint sürgősen rendezni kell a szakképzés helyzetét, s elképzelhetőnek tartja, hogy az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást egy alapban gyűjtsék, amely összeget csak az ágazatban lehetne felhasználni. Az elnök külön kitért a Fészekrakó programra, s azt mondta: „Nem mondom, hogy sikeres a Fészekrakó, inkább kiegészítése a korábbi támogatási programoknak.”

Mádi László, a Fidesz lakáspolitikai szakértője aláhúzta: a legnagyobb probléma a bizonytalanság. Sem a cégek, sem a családok nem tudnak előre tervezni. A lakásmobilitást pedig akadályozza, hogy a használt lakások esetében a hitellimit ötmillió forintra apadt. A kedvezményes illetékhatár szintje az 1994. évi szinten van, miközben egy akkor négymilliós lakás ma már tíz-tizenkét milliót ér. Egy hozzászóló cégvezető azt hangsúlyozta, hogy a szakma és a kormány között nemrég aláírt megállapodás csak üres frázisokat, jól csengő szavakat tartalmaz, és a feladatoknak nincs határidejük, felelősük.

Varjasné Székely Éva élesen kritizálta a jelenlegi helyzetet. A Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke a lakáspiac beszűkülésének okai között az állami szabályozást, a telekáfa bevezetését, az emelkedő kamatokat, a csökkenő kamattámogatást, az áfa visszaigényelhetőségének megszüntetését, valamint az illetékterhek növekedését említette. A szakember rámutatott: a fizetőképes kereslet csökkent, kiszámíthatatlan az állami szabályozás, sikertelenek az állami programok, s nincs nemzeti lakásprogram. Mindezek következményeként nő az eladatlan lakások száma és a vállalkozói kockázatok aránya, több befejezetlen program lesz, csődök várhatók. Emelkedik majd a körbetartozások aránya, csökken az építési kedv, s elbocsátások várhatók. Az állam pedig kevesebb bevételt realizálhat – tette hozzá a Malosz elnöke.