1880-ban, huszonhét évvel a Steinway & Sons New York-i megalapítása után a Steinway-fivérek megnyitották a hamburgi telephelyet, hogy a nemes zongorák és pianínók iránt növekvő keresletet Európában is kielégítsék és a Steinwayt az egész világon ismertté tegyék. Azóta a hamburgi gyár nemcsak az európai piacra szállít, hanem Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába is.
Nyolc évvel később a Steinway zongoragyárban már 550 hangszert készítettek. A hamburgi cég szinte folyamatosan virágzott: 1903-ban 375 dolgozó az akkori nagyon modern gyárban már 1100 hangszert készített. Hamburgban 1904-ben megnyílt a kiskereskedelmi üzlet, amit a Steinway-Haus Berlin követett 1909-ben.
1923 és 1927 között Hamburg Bahrenfeld Rondenbarg-ban, ami a hamburgi gyárnak a mai székhelye, egy új, nagyobb üzem létesült. A cég veszteséget szenvedett az 1929-30-as világgazdasági válság és nem utolsó sorban a II. világháború alatt, amikor amerikai cégként gondnokság alá helyezték és úgyszólván kisajátították. A háború alatt csak 1000 zongorát gyártottak és az addigi szoros kapcsolat a New Yorki gyárral teljesen megszakadt.
Az eredeti gyárat 1943 júliusában erős bombázás érte, a gyár teljesen leégett. Csak 1948-ban volt lehetőség arra, hogy a zongoragyártás – évi 29 darabbal – ismét meginduljon. Hét évvel később már 1200 hangszert tudtak készíteni és eladni, így a gyár Rondenbargban ismét fellendült. Ma 500 munkatárs dolgozik a cégnél. A Steinway székházak Londonban, Hamburgban, Berlinben és Münchenben ugyancsak a hamburgi telephelyhez tartoznak ugyanúgy, mint az önálló leányvállalatok Tokióban és Shanghaiban, valamint a Kluge zongoragyár.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
