Alig telt el egy hét a bejelentés óta, a szocialisták máris visszakoznak az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztését illetően. László Boglár kormányszóvivő május 25-én azt közölte, hogy„ januártól 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tőke- és osztalékjövedelmek, valamint az árfolyamnyereségből, az ingóság eladásából, illetve ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek után.” A szocialisták ugyanakkor most már arról beszélnek, hogy mégsem terhelné eho az ingóság eladásából származó nyereségeket. A kiindulási pont nem változott, a szöveget pedig Veres János pénzügyminiszter és az SZDSZ, valamint az MSZP frakció mai egyeztetésein pontosítják a résztvevők – adja hírül a szakmai körökben mérvadónak tekintett Világgazdaság egyes, meg nem nevezett szocialista politikusok információi nyomán.
Míg a szabad demokraták szerint vita van a mértékben, a bevont körön és jövedelmen is, addig a szocialisták szerint nagyjából eldőlt, hogy az ingóság eladásából származó jövedelmeket kiveszik az előterjesztésből, az ingatlan bérleti díjánál pedig magas plafont húznak meg, ám a tőke- és osztalékjövedelmekre, valamint az árfolyamnyereségre továbbra is vonatkozna az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztésének terve – teszi hozzá a gazdasági napilap cikkírója.
Emlékezetes: az egészségügyi hozzájárulás bevezetésének tervezett lépéseit már a bejelentést követő napon korrigálták több ponton a kabinet tagjai: Kiss Péter kancelláriaminiszter László Boglár kormányszóvivőt helyreigazítva akkor azt közölte, az új adó nem terjedne ki a tőzsdei jövedelmekre, így az árfolyamnyereségre sem. Ezt erősítette meg Katona Tamás, a PM politikai államtitkára is, aki múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján már szintén úgy fogalmazott, nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a tőzsdei árfolyamnyereség és a befektetési alapjegyek utáni profit után.
Nagyjából egyezségre jutottak a koalíciós pártok vezetői a tervezett adóváltoztatásokat illetően – állítják az érintettek. Az eldőlt, hogy a különféle adónemeket egységes kulcs alá vonják. Változik az adózás rendjéről szóló törvény is. Lapértesülés szerint januártól a munkaadónak negyedéves bevallást kellene készítenie a foglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségeiről – egyebek mellett ezt tartalmazza a még benyújtás előtt álló törvényjavaslat.
Jelenleg ugyanis különböző időpontokban, nagyrészt ugyanolyan tartalommal kell adatot szolgáltatni az APEH-nek, az egészségbiztosítási pénztáraknak és a nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknak, azonban az adatbázisok közötti ellenőrzés alig, vagy egyáltalán nem működik. Egy másik pont szerint a jövőben az építésügyi hatóság számára az építkezés körülményeiről és a vállalkozókról szintén adatot kell szolgáltatni, az APEH pedig becslést készít az elvárt bérköltségről, jövedelmezőségről. Amely vállalkozások ettől lényegesen elmaradnak, azok esetében a hatóság állapítaná meg az adó alapját. Szigorodnának a mulasztási bírság szabályai is. Az adóreform-bizottság javaslatával szemben – az áfa kivételével – egyetlen központi számlára történő adó- és járulékbefizetésre nem jövőre, hanem csak 2007. január 1-jétől lenne mód – cikkezik a Világgazdaság.

Rejtélyes eltűnés: napok óta keresik a 17 éves Vaskó Krisztofert Taktabájon