Zavart okoznak az ad hoc kormányzati lépések a magyar gazdaságban

Láthatóan zavart okoz a gazdaságban, hogy sok az ad hoc lépés Magyarországon – vélekedett Fodor István, a Magyar-Európai Üzleti Tanács távozó elnöke az utódja bemutatása alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen. A versenyképesség és a fenntartható fejlődés szempontjából is fontos, hogy Magyarország folytassa a reformokat – tette hozzá több európai multinacionális cég vezetője.

Láthatóan zavart okoz a gazdaságban, hogy sok az ad hoc lépés Magyarországon – vélekedett Fodor István, a Magyar-Európai Üzleti Tanács (HEBC) leköszönő elnöke azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen bemutatkozott a tanács új vezetője, Pécsi-Szabó Miklós.

Fodor meglátása szerint legutóbb ugyanilyen hatású volt a készülő második Nemzeti fejlesztési tervvel összefüggésben az ágazati prioritások előkészítetlen deklarálása. Az ország versenyképességét és fenntartható fejlődését is veszélyeztetheti a másfél évtizede rendre elmaradó államigazgatási reform, az, hogy 200 ezerrel többen dolgoznak itt, mint amennyire szükség lenne, miközben sok jó szakembert láncolnak magukhoz a hivatalok.

Magyarország sokkal jobban állhatna, ha tempósabban haladna előre az infrastruktúra kiépítésében, ha átgondolt adóreformot hajtana vére, ha felszámolná a rideg bürokráciát – szögezte le Hegedűs Péter, az ABB Kft. elnöke. Az EU-tagság sikere azon is múlik, hogy Magyarország mennyire képes hatékonyan fellépni Brüsszelben, és vállalja-e a szembeszállást a korrupcióval – tette hozzá Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű Rt. vezérigazgatója.

A befektetésösztönzésben is lenne tennivaló Csorba Zoltán, a Suez Environment Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint. Ezen a területen eddig nem történt meg a különbségtétel az egyszerű összeszerelő feladatokat jelentő és a hozzáadott értéket növelő beruházások között. Ráadásul sok magyar nem azt csinálja, amit szeretne, még sincs jele annak, hogy bárki mobilizálni akarná ezt a nagy, innovatív tartalékot.

A jelenleg 15 tagú HEBC hét éve alakult az Európai Gyáriparosok Kerekasztala kezdeményezésére azzal a céllal, hogy előzmozdítsa Magyarország EU-csatlakozását. Miután ezt a célt 2004-ben sikerült elérni, változik a HEBC feladata is – jelezte az új elnök, aki szerint a csatlakozástól számítva legalább két-három esztendőnek el kell telnie, hogy láthatóvá váljanak az EU-tagság lehetőségei. A változás irányát mutatja, hogy a magyar gazdaság állapotát mindig kritikusan elemző éves jelenlétek sorában az idei értékelést „Út az eurózónához” címmel teszik közzé.

Forrás: Világgazdaság