A Budapesti Értéktőzsde 15 éves

A rendszerváltást követően, 42 évi szünet után, 1990. június 21-én nyílt meg ismét. Az első magyar tőzsde megnyitására 141 évvel ezelőtt, 1864. januárjában került sor. Az akkor megalakult értékpapírtőzsdébe később beolvadt a gabonapiac is, és az így létrejött Budapesti Áru- és Értéktőzsde egészen az 1948. májusi bezárásáig működött.

A rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank, valamint 42 bank, brókercég és biztosító közreműködésével éledt újjá a tőzsde 211 millió forintos alaptőkével. Az 1990. június 19-i alakuló közgyűlésen Bokros Lajost választották a BÉT első elnökévé. Az első kereskedési napon az első nyilvánosan kibocsátott részvénnyel, az IBUSZ részvényeivel lehetett kereskedni, az év végére pedig hatra nőtt a bevezetett részvények száma. A kereskedés kezdetben nyílt kikiáltással folyt. A tőzsde éves forgalma 1990-ben 3 milliárd forint, a napi átlagos forgalom 20 millió forint volt. A BÉT hivatalos tőzsdeindexét 1991. április 2-án publikálták először az év elejéig visszaszámolva. A BUX kezdőértéke az 1991. január 2-i ezer pont.

A legrosszabb évét 2001-ben zárta a tőzsde, amikor a részvényforgalom 60 százalékkal esett vissza. A Budapesti Értéktőzsde 2002. június 30-án részvénytársasággá alakult 550 millió forintos jegyzett és 4,5 milliárd forintos saját tőkével. A tavaly lezajlott tulajdonos változás eredményeként a HVB Bank Hungary vezette magyar-osztrák konzorcium a Budapesti Értéktőzsde részvényeinek a 68,8 százalékát birtokolja. A BÉT-en jelenleg 45 társaság részvénye van bevezetve, továbbá jelzáloglevéllel, vállalati kötvénnyel, államkötvénnyel, kincstárjeggyel kárpótlási és befektetési jeggyel lehet kereskedni – közölte a klubradio.hu.