A koalíció tétlensége még sokba kerülhet a jövő májusi voksoláskor, mivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az év elejétől fogva nagy jelentőséget tulajdonított az adójogszabályok radikális megváltoztatásának az ország versenyképessége és a társadalmi igazságosság szempontjából – mondta a lapnak Lakner Zoltán politológus.
A szakértő szerint beszédes jelenség az, hogy immáron kétszer is elmaradt a beharangozott „hétfői bejelentés” adóügyben, mivel sem a koalíciós pártok között, sem a szocialista párton belül nincs egyetértés a szükséges és lehetséges módosításokról. Lakner szerint alapvető probléma, hogy a kormányzat még arról sem alakított ki határozott álláspontot, mely választói csoportnak kedvezne az adómódosításokkal.
A miniszterelnök múlt heti bejelentése szerint két területen (áfa és tb-járulék) várható biztosan változás; szakértők szerint ez az áfa esetében már ősztől, a tb-járulékoknál azonban csak többéves viszonylatban lehetséges. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint jövőre mindössze a finanszírozási alap bátortalan, illetve nem túlzottan átgondolt bővítésére futja. A külön adózó tőkejövedelmek egy részére egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetni július 1-től, amennyiben a biztosított járulékfizetése nem éri el a 400 ezer forintot az adóévben, így 3-4 milliárd forinttal nőhet a büdzsé bevétele. A színlelt szerződések problémájával sújtott szakmák esetében felmerült egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) koncepciójáról egyelőre nem tudni, hogy mekkora pluszbevételt hozhat, a 35 százalékos átalányadót a kiszivárgott információk szerint mintegy 30 ezer vállalkozó választhatná vagy kényszerülne választani a TEÁOR-besorolás szerint.
Az ekhó magában foglalná az szja, a munkáltatói egészségügyi és nyugdíjjárulék és a munkavállalói nyugdíjjárulék terhét. A munkanélküli-segély alapjául szolgáló, összesen a bruttó bér négy százalékát kitevő munkaadói és munkavállalói járulékra, valamint a munkavállaló által fizetendő, négyszázalékos egészségbiztosítási járulékra nem terjedne ki, ezért sem munkanélküli-segély, sem táppénz, sem gyes nem járna az ekhózóknak.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége nehezményezi, hogy több szakmai érdekképviselet együttes kérése ellenére sem konzultál a szakmával a kormány, de nem is tájékoztat a tervekről. Eötvös Pál, a szervezet elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a most ismert koncepció szerint nem lenne a jövőben valós választási lehetőség, vagyis aki nem tér át az ekhóra (erre sajtóinformációk szerint az egyéni vállalkozóknak nem lenne lehetőségük), ezt könnyen adócsalással vádolhatja meg az adóhatóság.
Ráadásul arra sincs törvényi támpont, hogy mi minősül színlelt szerződésnek, vagyis mely esetben lesz felelősségre vonható a művész vagy újságíró vállalkozó.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
