Bővítési fékre lépett az Európai Unió

Az EU kudarcba fulladt csúcstalálkozóját követően úgy tűnik, Brüsszel teljes erejével a bővítési fékre lépett - cikkezik a Der Standard. Lehet, hogy az unió talán túl gyorsan és túl messzire ment a bővítés területén - nyilatkozta a lapnak a külügyi biztos. Az, hogy nem született megállapodás a költségvetésről, leginkább az új tagállamokat érinteni kedvezőtlenül.

Der Standard (derstandard.at)

A baloldali osztrák napilap Az EU bővítési fékre lépett – Verbális támadások csak elmélyítik a válságot címmel a hétvégi, eredménytelen uniós csúcstalálkozó következményeit foglalja össze.

A találkozót követően úgy tűnik, a brüsszeli bizottság teljes erejével a bővítési fékre lépett. Románia és Bulgária belépése biztosnak tűnik, ám valószínű, hogy egy esztendővel, 2008-ra kitolják teljes jogú tagságuk időpontját. Horvátország a helyzet jelen állása szerint legkorábban is csak 2010-t követően léphet be az unióba.

– Érdemes megfontolni, hogy talán túl gyorsan és túl messzire ment az unió bővítés területén – nyilatkozta a lapnak adott interjújában Benita Ferrero-Waldner korábbi osztrák külügyminiszter, az unió külügyi biztosa. Hozzátette: a jövőben sokkal pontosabban kell a csatlakozás kérdéséről tárgyalni.
Günter Verheugen, a gyors bővítés eddigi ügyvédje, a bizottság alelnöke konkrétabban fogalmazott: nagyobb óvatosságot kell tanúsítani. A török tagsággal kapcsolatban az osztrák kancellár álláspontját ismételte meg, amikor úgy fogalmazott, a tárgyalások pontosan meg fognak kezdődni, eredményük azonban teljesen nyitva áll.

„Európa megosztott” – állapította meg Jack Straw brit külügyminiszter. A brit diplomácia vezetője egyúttal a német kancellárt Gerhard Schrödert támadta, aki megkísérelte a vitát úgy beállítani, mintha az egy „mániákus kapitalista rendszer” és egy olyan EU között folyna, mely törődik polgárai szociális problémáival. Schröder korábban a brit miniszterelnöktől még a belátás legkisebb morzsáját is elvitatta.

Szintén Tony Blairt bírálta Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, aki a német közszolgálati televíziónak, az ARD csatornának adott interjújában úgy fogalmazott: a britek nem az unió bővítését szerették volna, hanem „egy másfajta Európát”, melyben a piac az úr. Egy tisztán a gazdasági liberalizmuson alapuló modell azonban az európai szociális modell végét jelenti – mondta Schüssel. Az osztrák kancellár egyúttal óvta Blairt attól, hogy a július 1-én kezdődő uniós elnöksége során nemzeti akaratát a többi tagállamra kényszerítse. A brit kormányfőnek kísérletet kell tennie, arra, hogy konszenzust teremtsen, s ez Schüssel saját érdeke is, hiszen 2006. január 1-én Londontól Bécs veszi át a soros elnöki teendőket.

Miután minden valószínűség szerint a brit elnökség alatt nem születik megállapodás az unió hétéves költségvetéséről, a feladat Bécs nyakába szakad majd. Az idő pedig sürget, hiszen a milliárdok elosztását szabályozó jogszabályok előkészítésére közel másfél esztendő lenne szükséges, így könnyen bekövetkezhet az az eset, miszerint ezen pénzek kifizetését nem lehet majd 2007 elején elkezdeni.

Ez elsődlegesen az új EU tagállamokat érintené kedvezőtlenül, melyek nem véletlenül tették azt a meglepő ajánlatot, hogy hajlandóak lennének egymilliárd euró támogatásról lemondani. „Mi példát kívántunk mutatni azoknak az államoknak, amelyek magakadályozták a megegyezést, mert az utolsó pillanatig kitartottak álláspontjuk mellett” – nyilatkozta Gyurcsány Ferenc. A lengyel kormányfő, Marek Belka szerint a „gazdag országok egoizmusa” felelős a csúcstalálkozó kudarcáért. Nagy-Britannián kívül Hollandia, Finnország és Spanyolország is elutasította a 2007 – 2013 közötti költségvetési tervre vonatkozó utolsó javaslatot is.