Der Spiegel: „Halálos csók balról”

Halálos csók balról című írásában a Der Spiegel elemzi Lengyelország és az uniós alkotmány viszonyát. A lap szerint csökken az esélye, hogy a lengyelek megszavazzák az EU alkotmányát. A Kurier osztrák bulvárlap az amerikai székhelyű Rágalmazás Elleni Liga az európai antiszemitizmusról összeállított jelentését mutatja be.

Kurier (kurier.at)

Az amerikai székhelyű Rágalmazás Elleni Liga 2005 májusában az európai antiszemitizmusról jelentést készített – írja az osztrák bulvárlap. A 2004-es mintavételhez viszonyítva az EBESZ cordobai, az antiszemitizmus és intolerancia elleni konferenciáján az osztrák antiszemitizmus csökkenését állapították meg. A tanulmány keretében Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Dániában, Belgiumban, Hollandiában, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban és Svájcban, valamint most először Lengyelországban és Magyarországon is telefonon tettek fel összesen 6000 személynek kérdéseket.

Arra a felvetésre, hogy a zsidók Izraelhez lojálisabbak, mint ahhoz az országhoz, ahol élnek, az osztrákok 38 százaléka válaszolt igennel – a magyarok 37 százaléka –, miközben 2004-ben még ez az arány 46 százalék volt. Legkevésbé 29 százalékkal a franciák voltak ezen a véleményen, míg az olaszok 55 százaléka értett egyet e kérdésben megfogalmazott véleménnyel. Azzal az állítással, miszerint a zsidók túl nagy befolyással rendelkeznek a gazdasági életben, 2005-ben az osztrákok 24 százaléka értett egyet, míg a magyarok 55 százaléka volt ezen az állásponton. A dánok 11 százaléka vélekedett így.

Azzal a megfogalmazással, hogy a „zsidók túl sokat beszélnek a holokausztról” 2004-ben még az osztrákok 54 százaléka, 2005-ben már 46 százalékuk értett egyet – Magyarországon ez az arány 46 százalék. E kérdésben a legmagasabb értékeket Lengyelországban mérték 52 százalékkal, melyet Olaszország követett 49 százalékkal, majd Németország és Svájc 48 százalékkal. Az osztrákok harmada van azon az állásponton, hogy a zsidók a nemzetközi pénzpiacokon „túlzottan nagy hatalommal” rendelkeznek. Tavaly az osztrákok 36 százaléka vélekedett így. Magyarországon a megkérdezettek 55 százaléka gondolta így – áll a felmérésben.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Jan Puhl A halálos csók balról című írásában elemzi Lengyelország és az uniós alkotmány viszonyát. A lap szerint egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy a lengyelek az európai alkotmányra szavaznának. Éppen ezért az unió varsói hívei el szeretnék halasztani az alkotmányról rendezendő népszavazást, és – mint Franciaországban történt – a szerződés könnyen válhat belpolitikai csatározások áldozatává. Legutóbb már Aleksander Kwasniewski elnök is visszakozott: megvárná a jövő heti uniós csúcstalálkozót, mielőtt a lengyeleket az EU-alkotmány okán az urnákhoz szólítaná – írja Jan Puhl az elemzés bevezetőjében.

Az elemző rámutat, hogy az elnök óvatosságának jó oka van, Lengyelországban is részben belpolitikai okok következtében folyamatosan csökken az uniós alkotmány támogatóinak aránya. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 40 százaléka támogatná az uniós alkotmányt, alig egy hónappal ezelőtt még közel 20 százalékkal magasabb volt az egyetértők aránya.

Amilyen gyorsan lángolt fel kezdetben az EU-fória, olyan gyorsan összeomlott – mutat rá az elemzés szerzője, hozzátéve, hogy ennek elsődleges oka, hogy a zuhanórepülésben lévő lengyel baloldal magával rántotta az uniót is. A külpolitikai eredményeket és a gazdasági emelkedést Lengyelországban egyáltalán nem Belka kormányának áldásos tevékenységének tulajdonítják. A lengyel baloldal ugyanis négy évi kormányzás után teljességgel hitelét veszítette, s apró kis pártokra hullott szét, melyek közül talán egynek sem sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. A korrupciós ügyek sora terheli a kormányzó pártot. Szemérmetlenül aktivizálódtak a baloldali kormány alatt a kommunista időkből származó régi összefonódások. Az EU-t – amely a lengyelek többségének a jólét és presztízs szinonimájává vált – megkísérelte a baloldal az őszi választások központi témájává tenni. Ezzel leginkább az uniós alkotmánynak ártottak – utal a közelmúltra a Der Standardban az elemzés szerzője.

„A referendum a baloldal számára arra szolgál, hogy pénz után kutassanak”, vélekedik a jobboldali Európa-képviselő, Michal Kaminski. A baloldal abban bízik, hogy a referendum ürügyén állami kampánypénzekhez juthatnak, s ezzel megakadályozhatják a parlamenti választásokon fenyegető vereségüket. A baloldalnak az uniós alkotmány érdekében kifejtett aktivitása a szerződésnek adott halálos csókot jelentette – véli a lap.