Hétfőn nem szavazott a Fidesz
Érvényes, de eredménytelen volt az államfőválasztás hétfői, első fordulója: sem az MSZP, sem az ellenzék jelöltjének nem sikerült megszereznie a kétharmados többséget. Szili Katalinra 183-an, Sólyom Lászlóra 13-an szavaztak. A Fidesz frakciója két, az SZDSZ frakciója egy képviselő kivételével nem szavazott. A Fidesz képviselőcsoportja közvetlenül a voksolás előtt tartotta rendkívüli ülését, melyen a távolmaradásról döntöttek – erről azonban pár képviselőjük nem értesült. Tölgyessy Péter (Fidesz) leadta szavazatát, mivel – mint mondta – nem tudott a rendkívüli ülésről. Hende Csaba szintén leadta szavazatát. Mindketten igennel szavaztak Sólyom Lászlóra – jelentette be az államfőválasztást követő sajtótájékoztatóján Áder János frakcióvezető. Németh Zsolt (Fidesz) felvette, ám vissza is adta szavazólapját. Vincze László (Fidesz) felvette szavazólapját, ám az urnába nem dobta be, mikor értesült a frakció döntéséről. Az SZDSZ-es Mécs Imre – noha nem kért felmentés a szabad demokrata képviselőcsoport döntése alól – szintén voksolt.
Összesen 221 képviselő vette fel a szavazólapot, ám 20 képviselő visszaadta (az SZDSZ összes honatyája, Mécs Imre kivételével, valamint a fideszes Németh Zsolt), így ők nem szavaztak. Az urnába 199 képviselő dobta be a szavazólapját. Érvényesen szavazott 196 képviselő, érvénytelen szavazat 3 volt.
Az MDF-es vagy volt MDF-es képviselők Szilire szavaztak
Sólyom Lászlóra az első fordulóban 13 szavazat érkezett, ezek közül 2 a fideszes képviselőké – mint Áder János tájékoztatott –, így az MDF és a volt MDF-es függetlenek 16-an „osztoznak” 11 szavazaton. Korábban mind a magyar demokrata fórumos, mind a Nemzeti Fórum 8-8 képviselője azt hangoztatta: Sólyom Lászlót támogatják az államfőválasztáson. Áder János (Fidesz) szerint a tegnapi voksoláson „kibújt a szög a zsákból”: Szili Katalin hárommal több szavazatot kapott (183) mint amennyire számíthatott (178 MSZP-s, egy SZDSZ-es és egy független szavazat). Áder szerint Dávid Ibolyáéktól vagy Lezsák Sándoréktól valaki átszavazott. A frakcióvezető hozzátette: vannak gyáva és bátor vakondok; bátrak, akik Szilire igennel szavaztak és úgy bujkálnak, illetve vannak azok, akik érvénytelen szavazatot adtak le.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke kikérte magának a Fidesz frakcióvezetője által elmondottakat.
A fideszes politikus este bejelentette: egyeztetést kezdeményez Dávid Ibolyával és Lezsák Sándorral arról, „hogyan tudjuk biztosítani, hogy mind a Nemzeti Fórum, mind az MDF összes képviselője a Fidesz-frakció valamennyi tagjával együtt támogassa Sólyom Lászlót a második és harmadik fordulóban”. Lezsák Sándor jelezte: részt kíván venni a megbeszélésen, Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője azonban kijelentette: Áder feladata az, hogy a saját frakciójában tartson rendet.
Ismét Szilit és Sólyom Lászlót jelölték a frakciók
Az MSZP a második fordulóra is Szili Katalint jelölte. Az MSZP jelöltje tegnap este 177 ajánlást kapott a 178 tagú frakciótól. Sólyom Lászlót a Fidesz-frakció egyöntetűen támogatja; jelölését a 157 képviselőjük írta alá, illetve az MDF-frakció 8 tagja.
Parázs vita
A házbizottság tegnap esti – másfél órásra nyúlt – ülésén egyébként parázs vita lángolt fel arról, etikusan járt-e el a Fidesz, amikor nem ment el szavazni. Mandur László (MSZP) szerint a Fidesz kényszerhelyzetbe hozta az MDF-et és a független képviselőket, és színvallásra „kényszerítette” őket, ami nem fér össze az államfőválasztás titkosságáról szóló alkotmányos szabállyal. Mandur László szavai szerint kifogásukhoz csatlakozott az MDF frakciója is. Deutsch Tamás (Fidesz) viszont visszautasította a vádakat, és közölte: pártja mindenben alkotmányosan járt el, hiszen a titkos szavazásnak része az is, hogy a képviselő nem szavaz – mint ahogy az SZDSZ is tette. Megismételte Áder János szavait is, miszerint így „kiugrasztották a nyulat a bokorból”. Deutsch Tamás elmondta azt is: Sólyom Lászlót „nem érte meglepetésként”, hogy a Fidesz nem szavazott.
Három szavazás, legfeljebb három nap alatt
A köztársasági elnök jelölésének, megválasztásának menetét az alkotmány szabályozza. A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani – áll az alkotmányban. (Mádl Ferenc augusztus 3-ig tölti be tisztségét.) Államfővé minden magyar, választójoggal rendelkező állampolgár megválasztható, amennyiben a választás napjáig betöltötte 35. évét. Az alaptörvény szerint a jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
A köztársasági elnököt titkos – akár többszöri, de legfeljebb három – szavazással választja a T.Ház; a szavazási eljárást maximum három (egymást követő) nap alatt be kell fejezni. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri. Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, új ajánlás alapján (melyhez szintén legalább ötven képviselő aláírása szükséges) újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha a második szavazás sem eredményes, harmadszor is szavazást kell tartani; ez alkalommal viszont csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik másodjára a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szavazatok többségét elnyerte.
origo.hu
Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül
