Érettségi-botrány: vesztegetés miatt tovább nyomoznak

Vesztegetés miatt tovább nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda az érettségi tételek idő előtti nyilvánosságra kerülése ügyében. A Fidesz szerint igen, az SZDSZ szerint nem terheli felelősség az Oktatási Minisztériumot (OM) azért, mert nem megfelelően titkosították a tételeket. Kiderült az is: 250 millió forintba került az államnak, hogy a botrány miatt új tételeket kellett nyomtatni.

Magyar Nemzet
2005. 06. 02. 22:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vesztegetés gyanújával folytatja tovább a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az érettségi tételek idő előtti kiszivárogtatásának ügyében indított nyomozást – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Horváczy Emese, a szervezet szóvivője. Az iroda ismeretlen tettes ellen nyomoz, és a Legfőbb Ügyészség utasítása értelmében megszüntette a korábban szolgálatititok-sértés megalapozott gyanújával indított eljárást – tette hozzá a szóvivő. A lap rendőrségi forrásai szerint a most elrendelt vizsgálat a tételeket előállító nyomdára, a feladatsorokat összeállító, az OM háttérintézményeként működő Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpontra (OKÉV), valamint a dokumentumok raktározásával és őrzésével megbízott MSZP közeli vállalkozásra is kiterjed.

Az SZDSZ szerint abszurd és életszerűtlen az ügyészség döntése, amelynek értelmében meg kellett szüntetni a szolgálatititok-sértés miatt indított nyomozást. Gusztos Péter, a párt képviselője kijelentette: a feladatlapokat tartalmazó borítékokra ráírták a szigorúan titkos minősítést és a legális felbontás időpontját is. A tételekre azért nem került felirat, mert ha az csak a vizsgán kerül a diákok kezébe, akkor nem minősül szolgálati titoknak. Arra a kérdésre, hogy a borítékok miért voltak szabályosan titkosítva, ha nem szerepelt rajtuk a szolgálati titok felirat, ráadásul a szigorúan bizalmas kifejezés az államtitok minősítése, Gusztos így válaszolt: a jogi logika szempontjából vélhetően valóban nem áll meg a szolgálatititok-sértés vádja, de kétség sem férhet ahhoz, hogy a borítékot felbontók tisztában voltak azzal, hogy bűncselekményt követnek el.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a bizonyítékok együttes értékelése során állapították meg, hogy a minősítési eljárás során nem tartották be a törvényi előírásokat. Hozzáteszik: tavaly novemberben a helyettes államtitkár észlelte ezt, és levélben kérte az OKÉV-et, hogy a feladatlapokat minősítsék, ám ez mégsem történt meg. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa szerint érthetetlen, hogy a tárca már novemberben tudott a titkosítással kapcsolatos problémákról, mégis változatlan formában küldték el a tételeket.

Kiderült az is, hogy összesen 249,5 millió forintba került az érettségi botrány. Batiz András kormányszóvivő szerint ebből 124,2 millió forint terhelte a Belügyminisztériumot, 125,3 millió forint pedig az oktatási tárcát. Nyilvánvaló, hogy a kárt senki nem fogja megtéríteni – mondta. Továbbra is csak azokat nevezte meg felelősökként, akik ellopták, felbontották és terjesztették a tételeket. Korábban megírtuk, hogy 50 millió forintba került volna, ha ugyanolyan biztonsági fóliába csomagolják a középszintű feladatsorokat, mint az emelt szintűeket, ám a tárca szerint erre akkor nem volt keret.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.