Forrásokat veszíthet hazánk a kohéziós káosz miatt

Amennyiben Magyarországon az érintett (a környezetvédelmi, gazdasági, közlekedési és kulturális) tárcák nem tesznek határozott lépéseket a forrásvesztés elkerülése érdekében, úgy visszaveheti a 2004–2006-os kohéziós keret egy részét az Európai Bizottság – tudta meg a Világgazdaság.

Az EU-ban a közösségi szabályozás alapján éves bontásban utalják a kohéziós pénzeket. Mivel a projektek előrehaladása Magyarországon elmarad az előirányzattól, az Európai Bizottság fontolóra veheti az idei kötelezettségvállalás megtagadását arra hivatkozva, hogy előbb a korábbi pénzeket kell felhasználni az ISPA előcsatlakozási alap és a kohéziós alap esetében. Brüsszeli hírek szerint a többi új tagállamot hasonló elbánás fenyegeti, a már 11 éves kohéziós tapasztalatot szerzett Görögország pedig kézhez is kapta a bizottsági figyelmeztető levelet – írja a Világgazdaság.

Az újak esetében az elbírálásnál egyelőre enyhítő körülményként merülhet fel, hogy igazából csak egy éve tagjai az EU-nak, és azóta kötelezettek az uniós kohéziós szabályok betartására. Azonban szakértők szerint akkor is rendkívül fontos előrelépni a kohéziós káosz enyhítése érdekében.

Magyarországon jelenleg 33 (24 környezetvédelmi és 9 közlekedési) projekt tartozik a kohéziós körbe. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes beruházások előrehaladását engedélyezési, közbeszerzési és egyéb szabályozási problémák akadályozzák, a szakemberek szerint immár olyan mértékben, hogy nagy esély van a forrásvesztésre.

Sokat elárul a hazai engedélyezési állapotokról, hogy a 4-es metró építéséhez valamennyi hatósági hozzájárulás megszerzése nyolc évig tartott. A kohéziós támogatással megépülő hulladéklerakók esetében első körben legalább egy tucatra tehető az előírt engedélyek száma. Magyarországon még mindig sok idő telik el egy-egy építési, műszaki és más szakhatósági (ÁNTSZ, tűzoltósági stb.) engedély megszületéséig.

Bonyolítja a hulladéklerakó és szennyvízkezelő beruházások elindításának körülményeit, hogy az illetékes környezetvédelmi tárca maga is magasra tette a mércét, egyszerre akarja behozni mindazt, amit a környezetvédelem területén eddig Magyarországon elmulasztottak. Szigorú feltételekhez köti például a rekultivációt, amely növeli a költségeket, noha a pluszkiadások fedezésére nem akad senki, így elakad a projekt.

Komoly bonyodalmak forrása, hogy a kulturális örökségről szóló törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet szerint minden kohéziós projektnél előírás a megelőző régészeti feltárás.

A közbeszerzéseknél ajánlatos lenne betartani azt, hogy a döntőbizottság csak akkor mondja ki bármely eljárásra, hogy jogsértő, ha nem valamely jelentéktelen mulasztásról van szó. Ez azért fontos, mert ha a közbeszerzési döntőbizottság valamely eljárást jogsértőnek minősít, akkor brüsszeli felfogás szerint alapos a gyanú, hogy szabálytalanság is történt, és amennyiben ez beigazolódik, úgy az adott beruházásra nem jár támogatás.

Forrás: Világgazdaság