Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Georg Paul Hefty Magyarország elnöke című írásában rajzolja meg a frissen megválasztott Sólyom László portréját.
Néhány évvel ezelőtt tudósok, alkotmányjogászok és politológusok találkoztak a kölni egyetemen, az időközben elhunyt Kelet-Európával foglalkozó jogász Georg Brunner kezdeményezésére, hogy részt vegyenek a vendégprofesszorként tanító Sólyom László díszdoktorrá avatásán. Valaki annyit mondott a jogászprofesszornak: „Nem akar a követező magyar köztársasági elnök lenni?” Sólyom egy másik jelenlévőre mutatott: „Ő lesz az elnök, Orbán Viktor miniszterelnökként megígérte neki.” S ténylegesen a követező esztendőben Mádl Ferencet választották elnökké, hiszen az akkori koalíció pártjainak, a Fidesznek és az MDF-nek számos vezető politikusa tanult Mádlnál jogot a szocializmus vége felé.
A kérdezőnek azonban egy elnöki ciklussal később mégis igaza lett: kedden a magyar parlament Sólyom Lászlót választotta új köztársasági elnökké. A harmadik fordulóban a Fidesz és MDF új jelöltje 185 szavazatot kapott – hárommal többet, mint a kormányzó szocialisták bátor és népszerű jelöltje, a jelenlegi parlamenti elnök Szili Katalin.
Sólyom évtizedek óta az ország tudományos elitjéhez tartozik. A kommunista rezsim alatt a civil jog némileg politikamentes területével foglalkozott, és e területen ama új gazdasági elit legismertebb tanítómesterévé vált, amelyik súlyt helyezett a szolid jogi előképzettségre. Hosszú ideig volt a német Humboldt Alapítvány ösztöndíjasa, és az alkotmánybírák azon köréhez tartozik, amelyik az alkotmánybíróság német ötletét az 1989-90-es fordulat után számos kelet- és közép-európai országban meghonosította. Ebből az időből származnak a német alkotmánybírákhoz fűződő kollegiális és gyakran baráti kapcsolatai, élükön az egykori szövetségi elnökkel, Roman Herzoggal.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap budapesti tudósítója, Peter Bognar Szociálliberális összeütközés Sólyom megválasztásakor című írásában foglalkozik a magyarországi elnökválasztással.
Magyarország új államfője a polgári-konzervatív Sólyom László. A szocialistákból és liberálisokból álló koalíció blamálta magát a választásokkal – olvasható a cikkben. Éppen csak, de sikerült a polgári-konzervatív ellenzék jelöltjét, Sólyom Lászlót a harmadik fordulóban 185 szavazattal elnökké választani. A nemzetközileg is elismert jogász államfővé választása ugyanakkor rossz fényt vet a kormányzó baloldali-liberális koalícióra. Tekintettel az MSZP és az SZDSZ parlamenti többségére, a koalíciónak minden lehetősége megvolt arra, hogy ők határozzák meg az ország leendő elnökét. Ezt azonban kisszerű hiúsági kérdések, valamint rövidtávú taktikai megfontolások miatt könnyelműen eljátszották. Miközben az MSZP hajthatatlanul kitartott Szili Katalin jelöltsége mellett, addig az SZDSZ éppen olyan makacs módon ezt elutasította, míg végül a liberálisok úgy döntöttek, hogy távol maradnak az elnökválasztástól.
Megfigyelők a veszekedő koalíciós partnereket két, egymással szemben száguldó autóval hasonlítják össze, és mivel egyikük sem engedett, Sólyom megválasztásakor megtörtént a frontális ütközés. Az, hogy miként tudnának a koalíciós partnerek e szégyenletes szereplés után konstruktívan együttműködni, több, mint kérdéses. Elemzők abból indulnak ki, hogy a szocialisták és szabad demokraták között az elmúlt hónapok vitái miatt amúgy is meglévő szakadék tovább fog mélyülni. Vezető liberális politikusok ugyan azt hangoztatták, hogy az elnökválasztásban meglévő szoros együttműködés nem szerepel a koalíciós megállapodásban. Ezek az érvek azonban nem igazán hatnak az MSZP-re, legkevésbé annak bázisára, ők egyszerűen elárulva érzik magukat.
Szili Katalin jelöltségével kapcsolatos makacsságuk miatt számos MSZP-s politikus „túlzott arroganciát” vetett az SZDSZ szemére. E megnyilatkozásaikban rendszeresen hivatkoznak a két párt közötti parlamenti súlykülönbségre, az MSZP 178 képviselőjével szemben az SZDSZ mindössze 20 mandátummal rendelkezik az országgyűlésben.
Az „elveszített elnökválasztás után” már nem zárják ki, hogy szétesik a budapesti koalíció. Maga Gyurcsány Ferenc fenyegette meg „következményekkel” a liberálisokat, amennyiben a voksoláskor nem tanúsítanak kellő együttműködést.
Kétségtelen, hogy az elnökválasztás politikai győztese az ellenzéki Fidesz vezetője, Orbán Viktor, aki ügyesen használta ki a kormánypártok közötti ellentéteket. Szakértők szerint a Fidesz ezzel a sikerével ismét jó győzelmi esélyekkel vághat neki a 2006-os országgyűlési választásoknak.
Der Standard (derstandard.at)
Az osztrák baloldali napilapban Gregor Mayer Választási krimi a budapesti parlamentben című írásában az elnökválasztás balliberális olvasatát közli. Taktikai manőverek és súlyos vádak közepette választotta meg a budapesti parlament kedden az alkotmányjogász Sólyom Lászlót új köztársasági elnökké. Még sohasem kísérték ilyen drámai jelenetek az államfő választását – olvasható a lapban.
Az augusztus 3-án lejáró mandátumú konzervatív államelnök, Mádl Ferenc utódának megválasztását taktikai manőverek, intrikák, hűségeskük és mértéktelen vádaskodások előzték meg. Ez a helyzet arra vezethető vissza, hogy az MSZP ragaszkodott Szili Katalinhoz, és nem vette figyelembe az SZDSZ igényeit, ugyanis a szabad demokraták nem kívántak „egy pártkatonát” látni a legmagasabb közjogi méltóságban.
Zavarodottsághoz vezetett, hogy a hétfő délutáni első fordulóban a 169 képviselővel rendelkező jobboldali-konzervatív Fidesz szinte teljes létszámban távol maradt az elnökválasztástól. Egy taktikai játszma része volt ez a lépés, ahol az MDF frakcióban és függetlenek körében lévő „bizonytalan képviselők” kiszűrésére törekedett a Fidesz. Szili ekkor 183 voksot kapott, öttel többet, mint ahány parlamenti képviselője van az MSZP frakciónak.
A kedd délelőtti második fordulóban, ahol még mindig szükséges volt a kétharmados többség, a teljes Fidesz-frakció szavazott. Ekkor már Sólyom 185 szavazattal az élre tört, Szili Katalin 178 voksot kapott. Tovább növelte a feszültséget a Tisztelt Házban, hogy számos független képviselő megmutatta a kitöltött szavazócéduláját – jelezve, hogy nem Szilire voksoltak – a parlamentben tartózkodó fényképészeknek, ezzel egyértelműen megsértették a választás titkosságát. A Fidesz frakcióvezetője, Áder János a harmadik forduló előtt azzal a váddal lépett a sajtó elé, hogy az MSZP megkísérel néhány képviselőt „megvesztegetni”. A nyolc fős MDF frakció három tagját Szili támogatására „programozták át”.
A választási csata koalíciós válságot okozhat. Egy évvel a parlamenti választások előtt az MSZP gyengén szerepel a közvélemény-kutatásokban. Az a tény, hogy a párt képtelen volt saját jelöltjét győzelemre juttatni, megerősíti, hogy a szocialisták a vert sereg benyomását keltik.
origo.hu
Ismét hazudott a baloldali propaganda: Brüsszel tényleg eltörölné a 13. havi nyugdíjat
