A Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német napilap Az EU nem egységes a bővítés ügyében című írásában foglalkozik a szervezeten belüli nézeteltérésekkel.
Az uniós külügyminiszterek hétfői luxemburgi ülésükön – a csütörtökön és pénteken sorra kerülő brüsszeli csúcs tervezett záróközleményét készítve – megállapodtak arról, hogy az állam- és kormányfők találkozójának zárónyilatkozata az uniós bővítés kérdést csak általánosságban említi, anélkül hogy konkrétan kitérnének Bulgáriára, Romániára, Horvátországra és Törökországra. Eszerint a korábbi, hosszabb szöveg helyett csak utalnak a tavaly decemberben, a bővítésről elfogadott határozatukra, s még egyszer kijelentik, hogy ezen döntésük „teljes megvalósítására” törekszenek.
A kompromisszum kísérlet arra, hogy az uniós tagállamok közötti eltérő vélemények ellenére közös megoldást találjanak a kérdésre: miként viszonyuljanak az elutasított francia és holland referendumok után a bővítés kérdéséhez – írja a cikk szerzője, emlékeztetve, hogy a népszavazásokon sokakat épp a tíz új tagállam belépése, s különösen Törökország tervezett felvétele indított az alkotmányos szerződés elvetésére.
A korábbi tervezetekről folytatott viták során Franciaország és Ausztria – az EU-elnökséget július 1-től átvevő britekkel szemben – állítólag képes volt keresztülvinni , hogy abban ne szerepeljen kifejezetten az október 3-i dátum, amikorra Ankarának a csatlakozási tárgyalások kezdetét ígérték – olvasható a cikkben. London ugyanakkor Horvátország kifejezett említését akadályozta meg, miközben közismert: Zágráb gyors csatlakozása Ausztria kiemelt célja.
A külügyekért felelős osztrák uniós biztos, Benita Ferrero-Waldner kijelentette, hogy, „a bővítés tempóját némileg csökkenteni kell”. A polgároknak lélegzetvételre van szükségük, s a csatlakozási tárgyalásokat nem szabad galoppban folytatni – idézi a politikust a cikk.
A cikkíró elmondása szerint az uniós külügyminiszterek, amennyire lehetett, már előre igyekeztek tisztázni a csúcstalálkozó végkövetkeztetéseit, ezzel is elősegítve, hogy az állam- és kormányfők találkozójukon már csak a két legfontosabb kérdésre koncentrálhassanak: a 2007-2013 közötti költségvetési keretszámokra, valamint a lehető legmeggyőzőbb válaszokra, miként kezelhető a francia és holland népszavazási eredmények miatt kirobbant uniós válság.
Franciaországban az európai alkotmány elvetését követően egy óvatos irányváltás első jelei is felismerhetővé váltak – tudjuk meg az írásból. Ennek jele, hogy az új francia külügyminiszter, Philippe Douste-Blazy már kétségének adott hangot, vajon képes-e az unió Törökország felvételére. „Az alkotmányos szerződés nélkül nehéznek tűnik újabb tagok felvétele addig, amíg az együttélés feltételeit nem definiálták egyértelműen” – nyilatkozta a politikus a francia Le Figarónak. Az interjúban a párizsi külügyek irányítója egyúttal kiemelte azt is: Franciaország őrködni fog azon, hogy Törökország minden kötelezettségét teljesítse még a felvételi tárgyalások esetleges megkezdése előtt. A csatlakozási tárgyalások eredetileg tervezett október 3-i időpontját sem védelmezte kőbe vésett dátumként, sokkal inkább hangsúlyozta, hogy semmilyen tárgyalásra nem kerül sor, amennyiben Ankara nem teljesíti a felvételi előfeltételeket. Egyúttal a francia referendum kudarcát arra használta fel, hogy a bővítési folyamatba egy gondolkodási szünet beiktatását követelje.
Nicolas Sarkozy belügyminiszter, egyben a vezető kormánypárt, az UMP elnöke még messzebb menő tanulságokat vont le a referendum eredményéből pártaktivisták előtt beszélve. Sarkozy követelte, hogy az EU jelölje ki saját földrajzi határait, s kétségeinek adott hangot Törökország „európai küldetése” kapcsán. „Okos dolog az EU csatlakozási tárgyalásainak megkezdése azzal a Törökországgal, mely Elő-Ázsia és nem Európa nagy nemzete?” –kérdezte Sarkozy. A magyar származású politikus egyébként 2004 júniusában az EP-választások alkalmából a köztársasági elnök Törökország-politikája miatti UMP-lázadást vezető alakja volt – emlékeztet a német lap cikkének szerzője. A párt ennek eredményeként határozatában utasította el a csatlakozási tárgyalások megkezdését Törökországgal még az UMP előző elnök, Alain Juppe idején.
Sarkozy óvott attól, hogy a választók figyelmeztetését a politikusok ne vegyék komolyan, és azt előremenekülésre használják. Szerinte az EU-bővítés hibás menedzselése komolyan hozzájárult az alkotmányt elutasítók győzelméhez. Mint az UMP elnöke kijelentette, ő támogatta az unió keleti bővítését, melyet azonban rosszul készítettek elő és „egyáltalán nem magyarázták meg” a polgároknak. Éppen ezért veszélyes a referendum eredményét úgy kezelni, mintha mi sem történt volna. Sarkozy szerint Törökországnak „azonnal a privilegizált partneri státust” kell felajánlani, ez a továbbiakban „kevesebb keserűséghez” vezet.
origo.hu
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”
