Jelentős kormányzati előléptetések Németországban

A Focus című müncheni magazin egyik cikkében a nagymértékű német kormányzati előléptetésekkel foglalkozik, amely a lap szerint a koalícióban uralkodó pánik egyik biztos jele. A magazin interjút közöl a volt kancellárral, Helmuth Schmidttel, aki a bevándorlás és NATO bővítése ellen foglalt állást.

Focus (focus.msn.de)

A müncheni hírmagazinban Verena Köttker „Az egész még súlyosabb” című írásában foglalkozik a vesztésre álló koalícióban uralkodó pánik egyik biztos jelével, a kegyencek kormányzati előléptetésének sorával.

A FOCUS magazin birtokában lévő, a berlini pénzügyminisztérium által elkészített összeállítás szerint csak ebben a hónapban 220 magas rangú hivatalnok fizetése emelkedik. 97 esetben nem volt szükség a személyzeti tanács hozzájárulására az emeléshez, mivel ezen személyek politikai pozíciókat töltenek be.

A legtöbb előléptetés a magas rangú hivatalnokok körében – 56 darab – Ulla Schmidt szociális minisztériumában történt, a középvezetők körében 71 emelést tartanak ugyanitt nyilván. Az előléptetési „verseny” második helyezettje 43 magas rangú bürokratának nyújtott fizetésemeléssel Hans Eichel pénzügyminisztériuma. A harmadik helyen, 12 személlyel a kancellári hivatal található.

Focus (focus.msn.de)

A müncheni hírmagazin „A további bevándorlást megállítani” címmel közölte a volt SPD-kancellárral, Helmuth Schmidttel készített interjút.

„Az idegen kultúrkörökből érkező bevándorlást meg kell szüntetnünk“ – nyilatkozta Schmidt az interjúban. Az európai elöregedés ellenszereként nem jöhet szóba a bevándorlás. „Kelet-anatóliai, vagy fekete-afrikai emberek bevándorlása nem oldja meg a problémát, hanem egy másik hatalmas gondot teremt.”
Németország az elmúlt 15 évben túlterhelte magát. „Nem voltunk abban a helyzetben, hogy ezeket az embereket ténylegesen integráljuk.“ – nyilatkozta Schmidt. „Hétmillió külföldi Németországban egy hibás fejlődés eredménye, amelyért a politika felelős.” Ezért hiba lenne a külföldieket hibáztatni. Azokat, akik nem kívántak, vagy tudtak a német társadalomba integrálódni, őket „jobb lett volna a (határokon) kívül hagyni.”

A német szociáldemokrácia nagy öregjének hasonlóan markáns az álláspontja Berlin állandó ENSZ BT tagságával kapcsolatban is. „Nem veszítettünk el semmit sem Afrikában és Ázsiában, ezért nincs is ott keresnivalónk.” Hasonlóan visszafogottságot tanácsolt a békefenntartó missziókkal kapcsolatban is.

Az ENSZ BT tagsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az„felesleges. Mit akarunk mi ott egyáltalán? Ez az állandó, szerepjátszási kényszer hoz össze néhány külügyi bürokratát és néhány politikust. Németország Schmidt szerint még generációkon keresztül egy könnyen megsebezhető ország marad.

„Az észak-atlanti paktumban nincs szó a szervezet feladatai között a Közel-Keletről. Éppen ellenkezőleg, pontosan leírják azokat a határokat, melyeket a szervezetnek védenie kell”. S Schmidt nem látja okát, hogy ezen a NATO változtasson.

A NATO egy olyan katonai szervezet, amelyik elveszítette a potenciális ellenségét, s most katonák és diplomaták új feladatot keresnek a szervezetnek. Ennek ellenére nem kell, hogy kötelességemnek érezzem az iraki,vagy a szíriai demokrácia megvalósítását – vélekedett a volt kancellár. Schmidt az esetleges orosz NATO tagság kapcsán visszakérdezett: „Miért nem rögtön Indonézia vagy Dél-Afrika? Ez nagyzási őrület.”