Macskajaj a szocialistáknál

A Budapesten kormányzó szocialisták kongresszusát az elveszített elnökválasztás után az önkritika jellemezte. „Mi magunkat vertük meg, ez az igazi probléma” – idézi Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavait a Die Presse. A konzervatív lap részletesen számol be az MSZP-ben eluralkodó állapotokról: „parasztlázadásról és az SZDSZ elleni bosszúról".

2005. 06. 13. 9:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív napilap hétfőn Macskajaj a szocialistáknál címen foglalja össze a hétvége magyarországi politikai történéseit. A Budapesten kormányzó szocialisták kongresszusát az elveszített elnökválasztás után az önkritika jellemezte. „Mi magunkat vertük meg, ez az igazi probléma” – nyilatkozta Gyurcsány Ferenc. Hiller István a 480 leadott voksból 456-t kapott meg, így túlélte a bizalmi szavazást.

Az ellenzéki Fidesz megerősítette az elnökségben Orbán Viktort, aki az 1319 leadott voksból 1318-t kapott. Az új önbizalomtól kicsattanó konzervatívok lemondásra szólították fel Gyurcsány Ferencet.

A Die Presse szombati számában Peter Bognar A megvert szocialisták bosszút forralnak című írásában próbálta meg megjósolni a zárt MSZP kongresszusának történéseit.

A kormányzó szocialisták háza táján nagy a lárma. Az elnökválasztási „fiaskót” követően sietősen hívták össze az MSZP rendkívüli kongresszusát. A pártelnök Hiller István szerint e kongresszuson „szakszerűen és józanul” kívánták elemezni Szili Katalin választási vereségének okait.

A magyar média a kongresszus előtt drámai képet rajzolt az MSZP állapotáról, eszerint a szocialista bázis „parasztlázadást” tervez a párton belül. Ráadásul bosszút forral, az ellenszenves koalíciós partnerrel, az SZDSZ-szel szemben, hiszen az ő távolmaradásuk okozta a Szili vereségét, számos szocialista politikus kemény ellenlépéseket követel. Egyesek közülük akár a koalíció felmondását is elképzelhetőnek tartják, amit a liberálisok „arroganciájával és önelégültségével” indokolnak.

Végül egyes szocialista politikusok kijelentették, hogy a kilencszer nagyobb MSZP-frakció túl sokáig hagyta magát az SZDSZ-től zsarolni. Most egyszer és mindenkorra véget kell ennek vetni – még akkor is, ha kisebbségi kormánnyal kell tovább kormányozniuk.

Gyurcsány Ferenc az elmúlt napokban láthatóan azon dolgozott, hogy párttársai felforrósodott kedélyeit lecsillapítsa. A közelgő, 2006-os parlamenti választásokra hivatkozva szerinte az MSZP-nek az „előtte álló komoly feladatokra” kell koncentrálnia. A visszafogott hangok ellenére megfigyelők nem zárták ki, hogy Gyurcsány a kongresszuson kormánya átalakítását is bejelentheti. Szakértők szerint Gyurcsány jelenleg az MSZP „erős embere”. A közelmúltban vette át ama bizottság vezetését, mely a szocialistákat a következő választásokra kívánja felkészíteni. Ezzel Gyurcsány már a gyakorlatban átvette a párt irányítását Hiller Istvántól.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Eckart Lohse és Wulf Schmiese Hogyan fog Schröder megszabadulni a kancellári poszttól? című írásukban elemzik a német kormányfő vezetési stílusát.

Az előrehozott választásokkal kapcsolatos alkotmányjogi vitát valójában az élezte ki, hogy Schröder távozóban is a politikai varázslót kívánta alakítani, azt a szerepet, mely felemelkedéséhez is hozzájárult, hiszen önhatalmúlag az 1998 márciusi, alsó-szászországi tartományi választást is pártján belüli kancellárjelöltségi kritériummá tette. Azon a híres vasárnap délutánon, 1998. március 1-jén – amikor a számok már egyértelműen az ő győzelmét jelezték előre – érkezett a híres saarbrückeni telefonhívás Oskar Lafontaine-től: „Halló, jelölt!” A siker következtében Schröder kancellársága módszerévé tette a jelszót:„Vezetni annyit tesz, mint meglepetést okozni”.

Schröder az előrehozott Bundestag választás gondolatával, már márciusban eljátszott, amikor Heide Simonist négy egymást követő választási fordulóban sem sikerült schleswig-holsteini miniszterelnökké tenni. Schröder ellentétben elődjével, Helmut Kohl-lal, aki már kormányprogramjában, 1982. október 13-án jelezte, hogy a következő fél évben előrehozott választásokat kíván tartani, a kancellár titkolózott és szinte senkit sem avatott be terveibe. Mivel teljes meglepetést akart, ezért – s később ennek tragikusak lettek a következményei – tervéről még alkotmányjogászokkal sem egyeztetett. Nyilvánvalóan csak napokkal később járult hozzá, hogy bejelentését alkotmányjogi szempontból megvizsgálják.

Schrödernek az alkotmányjogi finomságok iránti érzékét jól jelzi, ahogyan a szövetségi elnököt tervébe beavatta. Csak azután jelentkezett Schröder Horst Köhlernél, miután az SPD elnöke Franz Müntefering május 22-én fél hétkor már a nyilvánosság előtt bejelentette az előrehozott választások tényét.

Anda Béla kormányszóvivő eleinte azt állította, hogy az észak-rajna-vesztfáliai urnák bezárása előtt, „késő délután” egyeztetett a kancellár és a köztársasági elnök. Amikor Andát két héttel később hamis állítása miatt felelősségre vonták az újságírók, röviden úgy válaszolt: „Sok minden történt azon a napon.” Azt a megfogalmazást, hogy „késő délután” nem kívánja többé használni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.