Tartozik a büdzsé a lakáskölcsönnel

A pénzügyi tárca 986,5 milliárd forintos államháztartási deficitet valószínűsített június végére, ami a teljes évre tervezett összegnek több mint a 96 százaléka. Ebben a kimutatásban azonban állítólag nem szerepel a lakáshitelek után a bankoknak fizetendő kamatkiegészítés. Ezt ugyanis április óta nem utalja át az államkincstár az érintett pénzintézeteknek.

Becslések szerint havi mintegy húszmilliárd forintra rúg a lakáshitelek után a bankoknak fizetendő összeg – a tartozás így június végére eléri majd a hatvanmilliárd forintot. A féléves hiány ez alapján 1046 milliárd forint fölé emelkedne. Az éves terv 1023 milliárd forint.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a deficit az év végén a terv duplája lenne – a hiány valószínűleg júliusra visszatér az éves előirányzat szintje alá. Ugyanakkor – természetesen – nem mutat jól, ha az október-novemberre várt deficitet már júliusban sikerül „teljesíteni„. Az is biztos, hogy a második fél évben hatnak azok a költségvetési intézkedések, amelyeket – éppen a tervnél magasabb hiány elkerülésére – a pénzügyi tárca korábban ígért. A megszorítások az eddigi tartalékok zárolásán túl a vám-áfa elszámolás módosítását és bizonyos járulékszigorításokat jelenthetnek.

A lakáshitelek után járó állami finanszírozás visszatartására a lakásprogramról szóló rendelet februári módosítása adott lehetőséget. Ez megváltoztatta az addigi finanszírozási rendszert: a bankok és a pénzügyi tárca megállapodására bízva azt. Ám a megállapodás késik – így a költségvetés még nem fizetett, hiszen nem volt mi alapján utalni.

A februárig zökkenők nélkül működő rendszerben a bankok a hónap végeztével lejelentették, majd ez alapján legkésőbb a következő hónap 28-ig megkapták a támogatott lakáshitelek után nekik járó összeget. Ez előlegnek minősült, amelynek kifizetését követően a részletes elszámolásban rendezték a továbbiakat (ellenőrizték, hogy az egyes hitelek után valóban járt-e támogatás, majd a bankok visszafizettek, vagy többet igényeltek – az eredmény szerint). Az új rendszerben a költségvetés utófinanszírozásra térne át: csak a részletes elszámolás után fizetnek. Ez előnyösebb a költségvetésnek, hiszen csak később kell utalnia. A legjobban éppen most, a félévkor járt a pénzügyi tárca: a megállapodás késésével és a kiadás elhalasztásával szebb lehet a féléves mérleg. Ráadásul mindez kamatmentesen: a bankoknak a „jogszabályváltozásból adódó” késés miatt nem fizet a büdzsé.

Forrás: Népszabadság