Handelsblatt (handelsblatt.com)
A gazdasági napilap varsói tudósítója az új tagoknak a brüsszeli kudarcot követő reakcióiról ír.
Közvetlenül az uniós alkotmány francia elutasítását követően a lengyel parlament elnöke, Wlodzimierz Cimoszewicz hangsúlyozta, hogy az EU-ban új erővonalak vannak kialakulóban „összekapcsolódva Lengyelország erősödő pozíciójával”.
Az egykori külügyminiszter és a jelenlegi EP-képviselő, Dariusz Rosati úgy hiszi, Nagy-Britannia szerepe jelentősen növekedne, ha Tony Blair a küszöbön álló brit EU-elnökség ideje alatt konstruktív Európa-politikát folytatna. Magyarország konzervatív ellenzéki vezetője, Orbán Viktor azt kívánja, hogy Washingtonnak nagyobb befolyása legyen Európában – írja a lap.
Mindezek az előrejelzések arra a feltételezésre építenek, hogy Párizs befolyása csökken az unión belül. „Franciaország kénytelen pozíciójának érezhető gyengülését tudomásul venni” – nyilatkozta Cimoszewicz. A korábbi lengyel nagykövet, Janusz Reiter úgy látja, Németország EU-befolyása az ország belső problémái miatt hosszabb távon korlátozott marad.
Tekintettel a meggyengült párizsi és berlini kormányra, nő a közép-európaiak önbizalma. Úgy gondolják, hogy a jövőben ők lehetnek az uniós gazdasági és szociális reformok ötletadói. Ez az elképzelés hallható a pozsonyi pénzügyminiszter Ivan Miklos környezetéből, s ezt mondják a magyar ellenzéki vezető Orbán bizalmasai, illetve a cseh Demokratikus Polgár Párt tagjai is.
Ria (ria.ru)
Az orosz Ria Novoszti hírügynökség információi szerint Oroszország hamarosan visszaad Magyarországnak 134, a sárospataki Református Kollégiumból származó könyvet, melyet a második világháborúban szállítottak a Szovjetunióba. Ezt mondta Leonyid Nadirov, a kulturális és tömegkommunikációs minisztérium helyettes vezetője hétfőn.
Az átadási eljárás már régóta tart – mondta Nadirov. A könyvek „ónémet” és „ómagyar” nyelven íródtak, tartalmuk döntően a kálvinizmussal kapcsolatos. A magyarok számára értékes kulturális örökségnek számítanak a könyvek.
Összhangban az elszállított javakra vonatkozó orosz törvénnyel a budapesti parlament 2005. április 18-án jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében Budapest visszaadja azokat a kulturális értékeket, melyeket a második világháborúban Oroszországból elvittek. A jogszabály azonban megemlíti, hogy erre csak abban az esetben kerül sor, ha ilyet találnak Magyarországon. Leonyid Nadirov információi szerint eddig még nem találtak ebbe a kategóriába tartózó, zsákmányolt orosz műkincset Magyarországon.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Uwe Buse Életfogytiglan, újra meg újra címmel tudósít a lopásért életfogytiglanra ítélt és 35 év után szabad lábra helyezett Junior Allen történetéről.
1970-ben történt az észak-karolinai Johnston megyében, melyet akkor csak a „Ku-Klux-Klan országának” hívtak. Az alkalmai munkából élő Allen ellopott egy fekete-fehér televíziót. A televízió a 87 esztendős fehér Lessie Johnson tulajdona volt. A rendőröknek, mivel akkor a megyében még alig volt pormentesített út, elég volt a tettes nyomait követniük.
Allen beismerte tettét, az esküdtek bűnösnek mondták ki, a bíró, James Pou Bailey életfogytiglanra ítélte. Az áldozat egy idős fehér hölgy volt, Allen fekete, majd két méter magas, és lopás, valamint testi sértés miatt büntetett előéletű.
1978 óta, amikor először utasították el szabadlábra helyezési kérelmét, Allen 26 alkalommal kapta meg a nemleges választ tartalmazó értesítést anélkül, hogy egyszer is felkereste volna őt valaki az ügyében döntést hozó bizottság tagjai közül.
Allen ügyvédje, Richard Rosen adatai szerint csak Észak-Karolina államban 1000 gyilkost bocsátottak védencénél rövidebb börtönbeli tartózkodást követően szabadlábra. Három évnyi jogi küzdelmet követően a közelmúltban Allen elhagyhatta a hillsborough-i fegyházat.
Mi volt Magyar Péter legsértőbb, legmegalázóbb kijelentése?