Súlyos és nehezen kezelhető hatásokkal járt a költségvetés helyzetére, az adóhatóság működésére és az érintett vállalkozások anyagi helyzetére az uniós adószámmal rendelkező, áfa-visszaigénylő vállalkozások tavaly elrendelt általános ellenőrzése – derül ki az ÁSZ jelentéstervezetéből. A helyszíni ellenőrzés célja az volt, hogy kiderítse, megfelelt-e a jogszabályoknak a pénzügyminiszter – akkor még Draskovics Tibor – utasítása, s milyen hatással volt az intézkedés a bevételi előirányzatok teljesítésére. A pénzügyminiszter utasítása „megalapozatlan, előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag tévedés volt” – állapítja meg az ÁSZ. Nem igazolható az intézkedés alapjául szolgáló állítás, amely szerint az uniós export-import áfaelszámolások és a makrogazdasági folyamatok között ellentmondás lett volna. Nem állja meg a helyét az a feltételezés sem, hogy az uniós csatlakozás után drasztikusan megnőtt volna az áfakiutalások aránya – írja a Népszabadság.
Az ÁSZ szerint megállapítható, hogy – néhány esetet kivéve – az érintett vállalkozások nem akartak szándékosan kibújni az adófizetés alól. A pénzügyminisztériumi utasítás és annak végrehajtása 5,8 milliárd forinttal növelte meg indokolatlanul a költségvetés kiadásait. Az adóhivatal több mint 383 milliárd forint visszautalását tartotta vissza, amiből 322 milliárd forint összegnél túllépte a kifizetési határidőt. Emiatt összesen 8,1 milliárd forint késedelmi kamat terheli a költségvetést. Az adóhivatal – jegyzőkönyvi szinten – 9,7 milliárd forint jogosulatlan visszaigénylést tárt fel. Első fokon 4,5 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. Ebből a múlt hónap végén 1,8 milliárd forint volt jogerős, amit félmilliárd forint bírság terhelt.
A számvevők szerint szakmailag elhibázott döntés volt, hogy minden EU-adószámos vállalkozásra érvényes volt a pénzügyminiszteri utasítás. Az sem volt szerencsés, hogy olyan megbízható adósokat is ellenőrzés alá vontak, amelyeknél többéves uniós kereskedelmük során egyetlen szabálytalanságot sem tárt fel az adóhatóság. Az ÁSZ információi szerint a kifizetett késedelmi kamat 98 százaléka a háromezer legnagyobb adózónak járt.
Kiderült, hogy nagyon megbízhatatlanok a más uniós államok adóhatóságaitól kapott kontrollinformációk, amelyekkel az APEH-nak össze kellett volna vetni a vállalkozások által bevallott adatokat. A tagországok 40-45 százalékban téves adatot szolgáltattak. Többször előfordult például, hogy a magyar adózó bizonylatokkal igazolt értékesítését uniós partnere nem jelentette be. Az ÁSZ leszögezi: a kontrolladatok csak támpontul szolgálhatnak az ellenőrzéshez, nem lehet csak azokra alapozni a bevallás helyességének, a visszaigénylés jogszerűségének megállapítását.
A pénzügyminiszter utasításával megkérdőjelezte az adóhatóság korábbi ellenőrzési gyakorlatát is. Az uniós adószámosoknál május végéig befejezett 20 644 vizsgálat 15,7 százalékában állapított meg hiányosságot az APEH. Ellenben a nem EU-adószámosoknál végzett 1600 vizsgálat 33,8 százalékánál öszszesen 3,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel. Tavaly 106 ezer vizsgálatot végeztek, szemben az egy évvel korábbi 161 ezerrel.
(Népszabadság)
A jelentéssel kapcsolatban Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek többletbevétele volt az intézkedés nyomán, s az erősítette az adózási fegyelmet. Az ÁSZ sajtófőnöke, Divinyi Péter az MTI-vel a kedden azt közölte: „a vizsgálat még nincs lezárva, a testület elnöki értekezletére várhatóan augusztus végén kerül.”
A Pénzügyminisztérium számítása szerint, amelyet Veres János miniszter már nyilvánosságra hozott, az áfa-ellenőrzések nyomán beszedett összeg meghaladta az ÁSZ jelentés tervezetben említett 5,8 milliárd forintot – reagált a cikkre Draskovics Tibor. A volt pénzügyminiszter hozzátette: amennyiben a Pénzügyminisztérium nem tartotta volna vissza az ellenőrizni kívánt áfát, akkor a pénzpiacon kellett volna forráshoz jutnia, amelynek természetesen jelentős költségvonzata lett volna.
A számoknál is fontosabb, hogy a Pénzügyminisztériumnak lépnie kellett akkor, amikor észlelte, hogy az áfa bevételek a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak, ezért az ellenőrzés erősítésével reagált – fogalmazott Draskovics. A volt pénzügyminiszter úgy véli, hogy az intézkedés igen kedvezően hatott az áfa fizetéssel kapcsolatos fegyelemre is. A 2004 májusában bevezetett módosult áfa fizetési rendszer mintegy 200 milliárd forintos többlet likvidítást hagyott a vállalkozásoknál – tette hozzá a volt pénzügyminiszter.
