Kóka: Nagy lehetőséget jelentünk Európának

Kóka János gazdasági miniszter a Die Weltnek adott interjújában Magyarország „hatalmas gazdasági fejlődéséről" számolt be. Mint mondta, ez a felzárkózás segít a Délkelet-Ázsiától és az Egyesült Államoktól lemaradt Európának. Az uniónak új eszközökre van szüksége, hogy versenyképes maradjon. Európát Magyarország gyorsítja majd fel – fogalmazott.

A Die Welt (welt.de) konzervatív német napilapot is tudósító bécsi Petra Stuiber „Nem vagyunk olcsó termelők„ címmel adta el a magyar gazdasági miniszterrel, Kóka Jánossal a liberális der Standard című osztrák lapban is megjelentetett interjúját.

Kóka reméli, hogy az uniós költségvetési tárgyalások kudarca csak időleges. Amivel mi itt a probléma jobb megértéséhez hozzájárulhatunk, az a következő: nem terhet jelentünk és nem vagyunk semmik. Arról kell meggyőznünk Európát, hogy többletet jelentünk. Egy hatalmas gazdasági felzárkózást tudunk a hátunk mögött – és ez áll még előttünk is, ez segít Európának. Hiszen Európa lemaradt Délkelet-Ázsia és az Egyesült Államok mögött. S az uniónak új eszközökre van szüksége, hogy versenyképes maradjon. Ezért kell, hogy integráljanak bennünket, mert mi gyorsítjuk fel Európát – nyilatkozta Kóka.

Valóban hibát követtünk el, nem figyeltünk eléggé arra, hogy megmagyarázzuk micsoda lehetőséget jelentünk Európa számára –folytatja Kóka. Ezért vallottak kudarcot az uniós alkotmányról rendezett referendumok. Azt hittük, az európaiaknak világos, hogy milyen jó partnerek vagyunk – mert az üzletembereknek és a véleményformálóknak régóta meggyőződése, a bővítés jó nekik. Ez az üzenet azonban sokakhoz nem érkezett el. Számukra mi vagyunk a bővítés nyertesei és ők a vesztesei.

A kérdésre, miszerint hogyan reagál Budapest és a magyar gazdák Tony Blair javaslatára, a britek kedvezményének csökkentése érdekében kurtítsák meg a mezőgazdasági támogatásokat, Kóka kitérő választ ad. Szerinte mindent érdemes végiggondolni, de ehhez idő kell. Arra az esetre, ha nincs végleges és elfogadható megállapodás, akkor az ideiglenes három éves költségvetés elkészítését támogatjuk – tette hozzá.

Kóka a kormány 800 milliárd forintos adócsökkentési tervét az igazságosságnak az adórendszerbe történő emelésével kívánja finanszírozni. Mint említette, Magyarország az uniós bővítés nyertesei közé tartozik, az ország exportja kétszer olyan gyorsan nő, mint az import, a GDP növekedése is duplája az EU átlagának. A magyarok keményen megdolgoztak ezért, így a középosztály megszolgálta az adócsökkentést. Ennek finanszírozásához hosszútávú tervezés szükséges, mindenekelőtt a költségvetési intézményeknél lehetséges a takarékosság. Valamint még több embert kell arra ösztönözni, hogy adót fizessen. S meg kell tanulnunk, hogy a lehető legjobban használja fel Magyarország az uniós forrásokat – fogalmazott.

Az alacsony adófizetői morállal kapcsolatban, Kóka megjegyezte, hogy léteznek „jó” és „rossz” gazdagok. A második csoport onnan ismerhető meg, hogy nem kíván adót fizetni. E réteget jobban kívánják majd ellenőrizni és az adókat is buzgóbban kívánják behajtani.

Kóka maga is kíváncsi miért olyan jó a híre a nemzetközi pénzügyi körökben Szlovákiának. Ami a számokat illeti, a miniszter szerint Magyarország sokkal jobban áll. Itt a munkanélküliség 7 százalék, Szlovákiában 16. Az egy főre jutó szlovák GDP negyedével kisebb, mint a magyar. A szlovákok gazdasági értelemben mindenre lőnek, ami mozog. Budapest kiválogatja hova fektessen be – a budapesti kormány az informatikát és a biotechnológiát tekinti súlypontnak. Nem vagyunk olcsó termelők, a csúcstechnológiával működő üzemek érdekelnek – mondta.

Kóka szerint az észak-magyarországi munkavállalók mobilitása már a legfőbb probléma. A 870.000 magyar vállalkozás kiváló munkát végez. S a globális magyar gazdaság legfontosabb konkurense nem Szlovákia, hanem Délkelet-Ázsia és egész Közép-Európa.

Kóka abból indul ki, hogy az euró bevezetésének 2010-es határidejét tartani tudja az ország. Pontosan ezért a Gyurcsány kormány legfontosabb célja, hogy a közigazgatást megreformálja. Szervezettebbé kell tenni, ki kell alakítani annak tudatát, hogy a hivatal a polgárok szolgáltató intézménye. S ezen túl fel kell vetni számos feladat esetén a kérdést, vajon amit ma egy hivatal végez, az feltétlenül a közösség feladata. Mindez hozzájárul a telephely biztosításához.

Petra Stuiber Blues és pragmatizmus között címmel adja el a liberális der Standardnál már szintén megjelentetett, a magyar gazdaságról írott jegyzetét. Bevezetőben a szokásos „poén” – a magyarok imádnak panaszkodni, pedig messze nem állnak olyan rosszul – melyet most Lantos Csaba, az OTP igazgatója ad elő. Ezt az optimizmust kívánja a szerző alátámasztani néhány adattal is, például a 6,1 százalékos munkanélküliség említésével, melyről csak az nem derül ki, mikoriak ezek a számok. (Ráadásul ellentmondanak a gazdasági miniszterrel készült interjúban elhangzott 7 százaléknak – a szerk.)

„A hivatalos munkanélküliségi adatok csak azért olyan alacsonyak, mert a valóságban számos munkanélküli rokkant nyugdíjban részesül” – bírálja Lantos a viszonyokat.

Amikor Gyurcsány Ferencet majd egy évvel ezelőtt az MSZP a szerencsétlen Medgyessy Péter utódává választotta, akkor Magyarországot megreformálandó meghirdette a 100 kis lépés programját. (sic!) S a kormány tényleg hetente jelent be törvénytervezeteket, melyekkel az államot karcsúbbá és hatékonyabbá kívánják tenni.

Gyurcsány a közelmúltban jelentette be adóreformját, mely az igazságosság jegyében kíván könnyíteni a magánháztartások helyzetén. 2006. január elején 25-ről 20 százalékra csökken az áfa, ami mindenek előtt az áramot, az üzemanyagot, a lakbéreket, bútort és élelmiszert teszi olcsóbbá. A jövedelemadó legmagasabb kulcsa 38-ról 36 százalékra csökken, emelkedik az adómentesség határa a legalacsonyabb jövedelmekkel rendelkező egyharmad estében – írja Stuiber. Az adóreform teljes költségét 800 milliárd forintra becsülik.

Tekintettel az ország költségvetési nehézségeire, egyformán tanácstalan az ellenzék, a sajtó és a szakértők, vajon honnan kívánja a kormány előteremteni a fenti összeget. A kormányzati ígéreteket, melyek szerint csökkentik a költségvetési kiadásokat és megnehezítik az adófizetés elkerülését, szinte senki sem veszi komolyan. Gyurcsány elődje és párttársa, Medgyessy Péter választási ajándékként megduplázta a tanárok és az ápolószemélyzet fizetését (!), amivel csak súlyosbította a költségvetési nehézségeket.

Stuiber idézi a Nemzeti Bank alelnökét, Adamecz Pétert, aki szerint minden gazdasági mutató az euró 2010-es bevezetése ellen beszél. Az optimista Lakatos szerint azonban még ez sem lenne tragédia. Végül a szerző írását a Népszabadság korszakos megállapításával zárja, miszerint a magyarok „pragmatizmus a mindennapokban” szófordulattal írhatóak le.