Die Presse (diepresse.com)
– Folyamatosan csökken az EU világgazdasági súlya az Egyesült Államokkal, de Kínával, Indiával és Latin-Amerikával szemben is – számol be a Die Presse konzervatív osztrák napilap A polgárokat nem óvhatjuk meg a változástól című cikkében Günter Verheugen iparügyi EU-biztos az unió gazdasági növekedését és magasabb foglalkoztatottságot teremteni hivatott akciótervet serkentő javaslatairól. A politikus kiemelte: „a folyamatok ellenünk dolgoznak, így nincs vesztegetni való időnk.” Az elképzelés azokat a nemzeti cselekvési terveket kívánja kiegészíteni, melyeket a 25 EU tagállamnak októberig kell bemutatnia.
Verheugen szerint Európa ugyan képes a mostani magas életszínvonalat, a szociális rendszert és a meglévő életminőséget megőrizni, még a jelenlegi drámai módon megváltozott versenyfeltételek közepette is, de mint mondta, nem ígérhetjük meg a polgároknak, hogy megvédjük őket a változásoktól. A gazdasági nyomás növekedni fog, a strukturális változás megy tovább. Csak egy kiválóan képzett és mobil lakosság képes a változással megbirkózni. – mutat rá az EU-biztos.
Verheugen a cselekvési tervet, az unióval szembeni bizalmi válságra adott első válasznak nevezte, majd hozzátette: ennek okai a jövővel szembeni félelmekre és gazdasági, szociális bizonytalanságra vezethetőek vissza. Éppen ezért szükségesek a reformok – hangsúlyozta a német biztos.
.– Európa gazdaságát nem lehet és nem szabad a versenytől védeni – nyilatkozta Verheugen, aki világosan elutasította a „protekcionizmust” és az „állami irányítást”, mert a versenyképesség csak „csúcsteljesítményekkel és innovációval” érhető el – mondta. Verheugen kijelentette: a strukturális támogatásoknak a versenyképesség támogatását kell szolgálniuk. A döntően az új munkahelyeket teremtő kis és közepes vállalkozásokat kell kiemelt fontosságúként kezelni. A kutatás és fejlesztés területére is jóval többet kell az eddigieknél az uniónak szánnia, vélekedett a német biztos.
A bizottság cselekvési terve száz meglévő uniós határozatot foglal össze, és a növekedés és foglalkoztatás megteremtése érdekében „kulcsfontosságú intézkedéseket” rendel hozzájuk. E tekintetben kívánják pl. az uniós támogatási politikát megreformálni
Der Spiegel (spiegel.de)
– Ha Blair nem tudta volna, hogy az invázió sebezhetővé teszi az országot, akkor felelőtlen, ha tudta, akkor vállalnia kell a felelősség egy részét a merényéletekért – hangzik a Der Spiegel Halálos jámborság című írása, amelyben a Leon de Winter, a cikk szerzője új szempontokat vet fel az iszlamizmussal kapcsolatos vitában, ugyanakkor leszögezi: Blair bírálói nem tévednek, amikor a terroristák motivációjáról beszélnek. Abban bíznak – teszi hozzá Winter – hogy a briteket a terror eszközével a dél-iraki katonai jelenlétük feladására tudják kényszeríteni.
– Katonai értelemben a terroristák esélytelenek a túlerőben lévő nyugati haderőkkel szemben. Abban a reményben, hogy képesek a közvéleményt és a politikai elitet befolyásolni, megkísérlik az arab és a nyugati országok lakosságát terrorizálni. Úgy vélik a nyugati országok lakói gyenge emberek, mivel hiányzik belőlük a könyvek könyvébe vetett hit, s akik perverz vágyaktól már amúgy is szétestek, nem lesznek elég erősek arra, hogy védekezzenek és a fiaikat a harcban feláldozzák – írja a holland cikkíró.
– Az afganisztáni és iraki háború nem arról szól, hogy gyarmatokat és tartományokat foglaljanak el, hanem – mutat rá Winter – hogy nyugati felügyelet mellett lehetséges-e egy stabil bürokrácia és egy békés középosztály kialakítása a csődbe jutott arab-iszlám nemzetállamokban, melynek társadalmát továbbra is a törzsi lojalitás, a korrupció és a nők elnyomása jellemzi.
– Az iszlám ellenállás abból a mély hitből táplálkozik, hogy a modern európai intézmények és a Saria, az iszlám jogszabálygyűjtemény koncepciója egymással szöges ellentétben áll. A nyugati koncepció a polgároknak autonómiát és szabadságot ad, s a szabad polgárok kívánságait állítják a társadalom hatalmának középpontjába – ez a Saria állítólagos koncepciójának világos antitézise – véli a cikk szerzője.
– Hagyományosan hallgat az umma, a muszlimok közössége, amikor saját soraiban kellene megneveznie a problémákat. A gyakorlatban szinte semmilyen tiltakozás sem kísérte a muzulmánok által az arab-iszlám világban elkövetett bűnöket. Szaddám Husszein kivéreztethette Irakot, mintha az a saját tartománya lenne anélkül, hogy az arabok és muzulmánok Európában és Észak-Amerikában tiltakoztak volna. Az a néhány személy, aki szavát hallatta az ügyekben,az néhány emigráns és menekült volt, akik az egymilliárd tagot számláló vallási közösség peremén éltek – szögezi le Leon de Winter.
A cikk szerzője leszögezi: az elmúlt évtizedekben muzulmánok millióit gyilkolták meg muzulmánok, és ezt a tényt az iszlám világ jórészt nem kívánta tudomásul venni. Csak kevés muszlim követelte nyilvánosan, hogy az umma vállalja e borzalmas mészárlások erkölcsi és vallási felelősségét – állapítja meg végül a baloldali hírmagazin.
Bemutatjuk Bencét, Magyar Péter riporterekre rátámadó testőrét