Ma hallgatja meg Orbán Viktort a volt miniszterelnök családjának állítólagos vagyongyarapodását vizsgáló bizottság. A Fidesz elnöke szerint ezzel egy olyan korai kampányeseményre kerül sor, amely „minőségi váltást jelenthet a politikai életben”, vagyis nem a valóságról fognak beszélgetni a résztvevők, hanem sárdobálás lesz. Éppen ezért Orbán keddi sajtótájékoztatóján „világos kiindulópontot” kívánt mutatni a közvéleménynek önmaga és családja vonatkozásában. A politikus egy állítólag a kancellárián készült, a lejáratását célzó dokumentum alapján vagyoni helyzetéről, politikai múltjáról és magánéletére vonatkozóan is nyilatkozott. Kiderült, hogy a Szövetség elnöke a napokban számba vette javait. Ezek szerint feleségével összesen 122 millió forintos vagyon felett rendelkeznek, nagyságrendileg annyival, mint amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy év alatt csak az Altus Rt.-től osztalékként felvehet.
2003-ban a kormányfő 80, 2004-ben 100,5 millió forint jövedelmet tüntetett fel vagyonnyilatkozatában, felesége Dobrev Klára szintén tehetősnek mondható, tavaly 6,6 millió forintot vitt haza.
Az Orbán család tizenkilenc év alatt összegyűjtött vagyonába azonban beletartoznak olyan elemek, amelyekre bankhiteleket vettek fel, mintegy 25 millió forint értékben. A volt miniszterelnök emellett kiemelte, hogy Lévai Anikóval kötött házassága után hozományként tettek szert egy budapesti ingatlanra, amelyet később 63 millió forintért eladtak. – Ha figyelmen kívül hagyjuk a felvett hitelek, illetve a Haris közi lakás értékét, akkor megállapítható, hogy 1986 és 2005 között az Orbán család 36 millió forintot, évente 1,9 millió forintot spórolt – magyarázta a Fidesz elnöke. A részletekről elmondta: tulajdonukban van egy XI. kerületi, 91 millió forint becsült értékű osztatlan közös telken álló társasház, szülőfalujában, Felcsúton vályogházat építenek, amelynek bekerülési költsége várhatóan 17 és 20 millió forint között lesz, emellett a községben 52 hektáron legelők és szántók vannak a család birtokában körülbelül tízmillió forintért, továbbá felesége Sárazsadányban nyolc hektár földterület tulajdonosa, ezt kétmillió forintért vásárolták.
Ez utóbbi ingatlan iránt Orbán-szőlők felhanggal a sajtó különös érdeklődést mutatott, éppen ezért a volt miniszterelnök egy ábra segítségével szemléltette tokaji érdekeltségeiket, amelyek az egész borvidék 0,148 százalékát foglalják el. Szintén egyes médiumokban megjelentekre reagálva a Fidesz elnöke kifejtette, hogy nincsenek külföldi érdekeltségei sem az Adrián, sem pedig a Loire-vidéken, ingatlanjait pedig piaci értéken adta és vette, ezeket nemzetközi közvetítőcég és banki dokumentáció is igazolja.
Orbán Viktor kikérte az összes rá vonatkozó, a Történeti Hivatalban fellelhető iratot, hogy a közvélemény politikai múltjával kapcsolatban is eligazodhasson, az anyagokat – leszámítva egy környezettanulmányt, amelyben másra vonatkozóan is vannak adatok – az internetre is felvitték. Az exkormányfő közölte azt is, hogy katonakorában a III/III-as ügyosztály munkatársai megpróbálták beszervezni, ezt az állambiztonság részéről előkészítőmunka is megelőzte. Miután Orbán visszautasította az együttműködést, ő és családja a megfigyeltek közé került. A politikus szerint megfigyelésükből, illetve az erre vonatkozó dokumentumokból mindenki számára világos lehet, hogy miként lesz egy alapvetően apolitikus emberből „engesztelhetetlen antikommunista”. Orbán Viktor elmondta, hogy feleségét áltüdőszűrésre hívták be, mialatt a titkosszolgálat poloskákat (ahogy az erre vonatkozó jelentés készítői fogalmaztak: egy WC-t és négy labdát) helyezett el lakásukban, még a hálószobájukban is.
A pártelnök az ellene készült gyanúkampány „nőügyekre” vonatkozó tételére utalva reményének adott hangot, hogy a közélet nem süllyed olyan mélyre, ahol a magánéletben való vájkálás politikai eszköz lehet. Orbán a családját védeni szeretné mindenféle politikai alapú támadástól is. Végül kijelentette: a jövőben elsősorban munkájával szeretne foglalkozni, hogy az ország és az emberek létező problémáival megküzdjön.
Sikertelen beszervezés. A Kádár-rezsim állambiztonsági szolgálata sikertelenül próbálta beszervezni Orbán Viktort – derült ki a Fejér Megyei Hírlap június 27-én megjelent írásából. Orbánt 1982-ben, egyetemi előfelvételisként Zalaegerszegen töltött sorkatonai szolgálatának idején próbálta meg együttműködésre bírni a BM III/III-as főcsoportfőnöksége – írta egy volt elhárítótiszt. – Tapogatózó beszélgetést folytattam Orbánnal, de világossá vált számomra, hogy a katona nem alkalmas a titkos együttműködésre – állította a volt titkosszolga. – Hat évvel később, a demokratikus ellenzék kialakulásának idején KGB-s ismerőseim állandóan egy Orbán Viktor nevű fiatal jogászról érdeklődtek, a pártállami elit pedig ismét sorkatonai szolgálatra hívatta be, hogy korlátozza szabad mozgását – jelentette ki. Egy műhiba folytán Orbán nem Zalaegerszegre, hanem Tatára vonult be, ahol a politikai osztály vezetője lecsapott a jogászra, és a sorállomány érdekeinek képviseletével, valamint írnoki feladatokkal bízta meg, míg az elhárítótiszt felettese a Fidesz politikusának azonnali zalaegerszegi áthelyezéséről intézkedett. – A politikai osztály vezetője előbb ellenállt, majd rám hivatkozva indította útba Orbánt, aki megérkezése után üzenetet küldött, hogy jól van, és tehetek neki egy szívességet, majd néhány hónap múlva leszerelt – fogalmazott a szerző.
