Visszatérhetnek-e a nemzeti valuták?

Elérte azt a pontot a valutaunió összeomlásának a kockázata, amikor mérlegelni kell az euró övezetből történő kilépés költségeit és előnyeit – írja a Die Presse egy angol tanulmány alapján. A nemzeti valuták visszahozásáról, az ENSZ BT tíz új taggal történő lehetséges bővítéséről és az EU költségvetési viták kapcsán megszólaló londoni szirénhangokról cikkezik a mai német nyelvű sajtó.

Die Presse (diepresse.com)

Óvott kedden az OECD az euró-zónában mindinkább parttalanná váló eladósodási politika várható súlyos következményeitől. Ezzel egy időben publikálta a brit HSCB, Európa második legnagyobb pénzintézete azt a tanulmányt, amely egyes országok számára az euró feladását ajánlja. Az European Meltdown (Európai magolvadás) című elemzésben az áll, hogy a valutaunió összeomlásának kockázata elérte azt a pontot, amikor komolyan érdemes mérlegelni az euró övezetből történő kilépés költségeit és előnyeit.

A tanulmány új táptalajt ad azoknak a pletykáknak, amelyek a német pénzügyminiszter, Hans Eichel euró kilépési tervei kapcsán már tavasszal hallhatóak voltak. Eichel akkor hevesen visszautasította ezeket, sőt saját tanulmányt készítetett az euró előnyeiről és költségeiről. Az euró övezetben a tagállamok kénytelenek alkalmazkodni a független Európai Központi Bankhoz, mely a közös valuta bevezetése óta stabil valutaárfolyam politikát folytat, s mely alig képes figyelembe venni az egyes országok érdekeit.

HSBC szakértői szerint Németország, Olaszország és Hollandia az egységes kamat és valutapolitika következtében komoly károkat szenvedett el. Németország a márka ismételt bevezetésével – mint Japán, vagy az Egyesült Államok – „hagyományos pénzpolitikai” eszközökkel ösztönözhetné a gazdasági növekedést. A HSBC elemzése azonban nem azzal számol, hogy Németország hagyja el elsőként az euró vezetet. Szerintük Olaszország teszi meg ezt a lépést. Itáliában legutóbb az Északi Liga követelt népszavazást az euró eltörléséről és a líra ismételt bevezetéséről.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

Megosztott visszhangot váltott ki az ENSZ közgyűlésében hétfőn este kezdődött a Biztonsági Tanács reformjának vitája, amely az úgynevezett négyes csoport, Németország, Japán, India és Brazília által benyújtott javaslata alapján indult meg – írja a konzervatív napilap Rice óvatos – a szomszédok ellenállnak című írásában. Az amerikai külügyminiszter szerint Washington alapjában nem ellenzi új országok BT tagságát, de aggodalmának adott hangot, hogy nem jut elég idő a reformot előkészítő vitákra.

A G4-es csoport tíz új taggal szeretné bővíteni az 15 államból álló Biztonsági Tanácsot. Magukon kívül még két afrikai ország lenne állandó tag, míg további négy állam az ideiglenes tagok számát gyarapítaná. Több, mint kérdéses, hogy a javaslat megkapja-e a szükséges kétharmados többséget. G4-k hajlandónak mutatkoznak, hogy állandó tagságuk esetére legalább 15 esztendőre lemondjanak vétójoguk használatáról.

ENSZ diplomaták szerint Pakisztán feltétlenül meg kívánja akadályozni ősellensége India állandó BT tagságát. Hasonló célok vezetik Kínát. Peking a második világháború óta szorgosan ápolja Tokióval szembeni haragját. Argentína és Kolumbia is a G4-es csoport reformjavaslatának ellenzői közé tartozik, ezen országok megakadályozandó Brazília állandó BT tagságát egy másik előterjesztést támogatnak, mely csak ideiglenes tagokkal bővítené a grémiumot. E csoporthoz tartozik a német aspirációkat árgus szemekkel figyelő Róma is.

Die Presse (diepresse.com)

Kételkedik London reformszándékaiban az EU litván költségvetési biztos-asszonya, ugyanakkor az osztrák kancellár javaslatát, amely uniós adóval kívánja sújtani a pénzügyi tranzakciókat, jó ötletnek, de megvalósíthatatlan elgondolásnak nevezte – írja a konzervatív osztrák napilap brüsszeli tudósítója Friederike Leibl, az uniós biztos óv Európa megosztásától című írásában.

A biztos álláspontja szerint a jelenlegi brit reformretorika mögött teljességgel hiányzik a politikai tartalom. Attól tart, hogy London az unió tagállamainak tudatos megosztására törekszik. A litván elnöknő szerint hiányzik a brit kormány politikai szándéka, hogy a vitatott kérdésekben megegyezés jöjjön létre. Londoni útja során az az érzés alakult ki benne, hogy brit pénzügyminisztériumi tárgyalópartnereinek „ fogalma sem volt a költségvetési tárgyalások részleteiről.”

London az elmúlt hetekben többször is hangot adott ama szándékának, hogy a költségvetési reform keretében az új tagok számára tisztességes egyezséget harcoljon ki. Grybauskaite e területen is óvatosságra int, ne hagyják magukat az újak kihasználni. Hiszen az unió alapvető reformját aligha lehet négy hónap alatt elérni.

Grybauskaite ezért nem látja értelmét az ideiglenes költségvetésre vonatkozó gyurcsányi javaslatnak sem. A biztos szerint azért is irreális budapesti javaslat, mert a rövidebb tervezési időszakok állandó költségvetési alkudozásokhoz vezetnének. – Ha hét évre képtelenek megállapodni, akkor aligha találnak három évre terjedő kompromisszumot – tette hozzá.

Az unió bizottsága a saját eredeti költségvetési modelljét tekinti továbbra is tárgyalási alapnak. Fontosnak nevezte, hogy minél többet őrizzenek meg abból, amiben a tagállamok a luxemburgi elnökség alatt képesek voltak megállapodni. – Valójában 24 állam már megállapodott és csak egy ellenezte – hangsúlyozta végül a biztos.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

– Magyarország a Fraport mellett még 9 licitálónak engedélyezi az indulást a budapesti repülőtérért című írásában tudósít a kormány legújabb privatizációs szándékáról a német konzervatív napilap. A frankfurti repülőtér kezelője a Faport AG, mely a Deutsche Bank AG-val együtt nyújtott be pályázatot az ÁPV Rt-hez. A privatizáció során a Budapest Airport részvényeinek 75 százaléka mínusz egy részvényre lehet licitálni. A jelentkezők között megtalálható a Euroinvest, Central European Investment Kft, mely a velencei Marco Polo repülőteret üzemeltető céggel, a Trigránit Rt-vel, valamit az OTP Bankkal és a MOL Rt-vel közösen indul a Budapest Airport Rt birtoklásáért.