Az egyesület, amelyet a külhoni magyarok elleni gyűlölet hívott életre

– A Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesülettel a magyar ifjúsági szervezeteknek olyan országos és nemzetközi hálózatát hoztuk létre, amely összeköti az anyaországi és a határon túli magyar fiatalokat, és lehetőséget teremt arra, hogy közösen dolgozhassanak a közéletben – jelentette ki lapunknak adott interjújában a szervezet elnöke. Bagi Barna elmondása szerint az egyesület születése fájó okoknak köszönhető: a megszaporodó magyarellenes atrocitások hatására döntöttek úgy, hogy létre kell hozni egy közös platformot, amelyben valós munka folyik.

Fotó: barnagergo

Számtalan alkalommal utaztunk Erdélybe, a csíksomlyói búcsún pedig szinte az összes külhoni tagszervezetünk kint lesz – mondta lapunknak a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület elnöke. Bagi Barna úgy véli, ez az esemény fontos szerepet kapott a külhoni magyarok identitásának erősítésében. – Minden évben találkozni tud egymással csaknem félmillió magyar egy olyan különleges légkörben, ahol megélhetik magyarságukat – mutatott rá az elnök, aki úgy véli, ezért is játszik ez az esemény kiemelt szerepet a külhoni magyarok identitásának erősítésében.

A fájó körülményeknek köszönhető az alapítás

Bagi Barna elmondása szerint az egyesülettel a magyar ifjúsági szervezeteknek olyan országos és nemzetközi hálózatát hozták létre, amely összeköti az anyaországi és a határon túli magyar fiatalokat. Ráadásul lehetőséget teremt arra is, hogy közösen dolgozhassanak a közéletben. Hozzátette, ez az egész nem más, mint egy misszió. – Ha Trianonnal máshogy alakultak volna a határok, akkor mi mind egyetlenegy nemzeti ifjúságpolitikai szervezetnek lehetnénk a tagjai. Mivel azonban nem így történt, így létre kellett hozni hat évvel ezelőtt ezt az ernyőszervezetet – magyarázta. 

Bagi Barna, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület elnöke (Forrás: Facebook)

Az egyesület létrejöttének kimondottan fájó okai is voltak: 2015-től egyre gyakoribbak voltak a kárpátaljai magyarok elleni támadások. Bagi Barna példaként említette, hogy 2018-ban kétszer is felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházát, vagy az egy évvel későbbi, ukrán állam által bevezetett államnyelvtörvényt, amivel ellehetetlenítették a magyar nyelv használatát. 

– Fájó pont volt még a himnusztörvény bevezetése volt Felvidéken, és az Úz-völgyi temetőrongálás, ami szintén szürreális volt azokban az időkben – tette hozzá. Elmondása szerint ezek után határozták el a magyarországi és határon túli a nemzeti érzelmű ifjúságpolitikai szervezetekkel, hogy

most már nem elég félévente kerekasztal-beszélgetéseken vagy közös koszorúzásokon részt venni, hanem létre kell hozni egy közös platformot, és így alakult meg végül a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület.

Rendszeres találkozók, kapcsolatépítés

A szervezet találkozási pontokat biztosít minden olyan határon túli és magyarországi fiatalnak, aki érdeklődik a közélet iránt és meg akarja ismerni a nemzetpolitikai vagy határon túli világot. 

– Ennek jegyében félévente 2-300 fős konferenciákat rendezünk és elindult a Határtalanul Akadémia is. Ez közéleti képzéseket takar, amivel kifejezetten a közélettel foglalkozó fiataloknak nyújtunk képzéseket kommunikációban, szervezetfejlesztésben, pályázatírásban és önmagában az érvényesülésben – magyarázta.

Kerekasztal-beszélgetés a határon túli magyarság helyzetéről és a nemzetpolitika aktuális kihívásairól Erdélyben (Forrás: Facebook)

Mindezeken felül az egyesület az egyik legnagyobb küldetését a határon túli kapcsolatépítések jelentik. – Minden évben több tízezer kilométert vezetünk és megyünk el a tagszervezetekhez. Hamarosan ismét indulunk Erdélybe, hogy körbejárjuk a székelyföldi szervezeteinket, utána pedig lesz egy partiumi utunk is – mondta, majd hozzátette: mindegyik erdélyi városba el szeretnének újra jutni a nyár végéig, ahol majd folyamatos tapasztalatcserét folytatnak az ottani tagszervezetekkel. 

„Az a célunk, hogy ez ne csak egy papíron működő fórum legyen, ahol találkozunk egy évben egyszer öltönyben, fiatal politikusként pózolva képeket készíteni egymással, hanem hogy ténylegesen egy jól működő élő szövet legyen. És ez már hat éve lassan ki is alakult”

 – jelentette ki.

Kozmopolitizmus és a nemzeti érzelem

Bagi Barna korunk egyik legnagyobb kihívásának nevezte, hogy a nyugatról áramló eszmék hatására nagyon sok az olyan fiatal, aki inkább már kozmopolitaként gondolkodik, hidegen hagyják a nemzeti érzelmek, nem sokat jelent neki Trianon. Megoldásként úgy véli, meg kell mutatni nekik azokat a külhoni magyar településeket, ahol a lakosságnak már csak 5-10 százaléka beszéli a nyelvünket.

„Mindennap meg kell küzdeniük a magyarságukért, a szabadságjogaikért, a közösségeik érvényesüléséért. Látniuk kell, hogy minden, ami nálunk itthon Budapesten vagy akár Nyugat-Európában alapvető, az nekik egy mindennapos küzdelem része”

– emelte ki.

Hiába a Tisza Párton a nemzeti máz, Nagyváradon kibújt a szög a zsákból

Az elnök ennek kapcsán rámutatott arra is, hogy pont ezért fájt egyébként az erdélyi és partiumi közösségnek Magyar Péternek az Egymillió lépés elnevezésű akciója, amely keretében elgyalogolt Budapestről Nagyváradra. Emlékeztetett: annak ellenére, hogy ezek a közösségek mindennap megharcolnak a magyarságuk megtartásáért, a Tisza Párt elnöke kijelentette, hogy ő román földre érkezik, ráadásul a nagyváradi beszédében a román érettségi anyagot mondta vissza. 

„Az erdélyi magyaroknak nem az kell, hogy valaki odamenjen és arról szónokoljon, hogy Nicolae Grigorescu vagy Munkácsy Mihály között kell-e választani. Különösen nem Bihar megyében, illetve Nagyvárad térségében, ahol például Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Károli Gáspár, Arany János és Irinyi János is született”

– mutatott rá.

Bagi Barna szerint tehát hiába húztak nemzeti mázat a Tisza Pártraa, Magyar Péternél ezzel az akciójával tökéletesen kibújt a szög a zsákból. – Mi pont akkor tartottunk egy rendezvényt Nagyvárad mellett 90 fiatallal, és mindannyiuknak ez volt a véleménye – tette hozzá.

Így érdemes segíteni Parajdot

Bagi Barna kiemelt nemzeti ügynek tartja a parajdi sóbánya helyzetét is. – Az elmúlt másfél-két hétben azt tapasztalhattuk, hogy Székelyföld és Erdély legnagyobb magyar turistalátványossága az egyik napról a másikra került veszélybe, ami egyúttal közvetlen veszélybe sodorta Parajd lakosságának a 80 százalékát is – jegyezte meg.

Szerinte a legtöbbet tenni közvetlen pénzügyi támogatással és az Ökumenikus Segélyszervezettel, valamint két helyi civil szervezettel együttműködve lehet. Kiváló kezdeményezésnek tartja az Ismerős Arcok énekesének, Nyerges Attilának a kezdeményezését is, aki egy nagy fesztivállal buzdítja támogatásra az embereket. – Ezekhez a nagy akciókhoz érdemes csatlakozni, mi is erre biztatjuk az összes tagszervezetünket – mondta.

Borítókép: A Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület konferenciája a közösségszervezésről (Forrás: Facebook)