
Fontos azonban, hogy ne siránkozzunk a múltbéli tragédia miatt, hanem dolgozzunk azon, hogy a magyar nemzet az anyaországban, a Kárpát-medencében és szerte a világon is erős legyen.
Mert ha erős a nemzet, akkor képes segíteni a fiataljai boldogulását, hogy haladjanak egyről a kettőre, aztán továbbléphessenek a családalapításban, az otthonteremtésben, a vállalkozóvá válásban, a továbbtanulásban, a munkakeresésben, a szakmaválasztásban – ebben mind-mind tud segíteni egy erős nemzet. Az a politikai formáció azonban, amelyik azt mondja, hogy ő nem nemzetben gondolkodik – márpedig a mai ellenzékről ez kijelenthető –, az helyből több millió magyart kizár ezekből a programokból, és abból, hogy a nemzet részének érezhessék magukat.
– Már tizenöt éve létezik ez az emléknap Magyarországon. Hogyan látja, a hazai közéletben kialakult már egyfajta pártok felett álló nemzeti minimum a határon túli magyarság kérdésében?
– A nemzetben igen, a politikai palettán viszont nem. Éppen a napokban volt a 15. évfordulója annak is, hogy elfogadtuk a kettős állampolgárságról szóló törvényt, ezáltal 1,2 millió magyar ember kaphatott állampolgárságot 2011 óta. A nemzet közjogi egyesítése is hozzátartozott a nemzeti összetartozás érzésének erősítéséhez, és a magyar politikai palettán vannak olyanok, akik ezt nem támogatják.
Rendszerint támadják a külhoni magyarok állampolgárságát, szavazati jogát és a külhonba juttatott támogatásokat is, amelyekkel mi meg akarjuk őrizni és erősíteni a magyar közösségeket.

A Demokratikus Koalíció például meg akarja fosztani a határon túliakat az állampolgárságtól, a támogatásoktól, a parlamenten kívüli ellenzék legerősebbjeként pedig a Tisza Párt másodrendűnek tekinti a magyar embereket külhonban. Tehát a magyar közösségben, társadalomban nagyrészt kialakult ez a nemzeti minimum, de a politikai palettán nincs ebben egység.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!