Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) két változatát ismertette a szakmával a kultuszminisztérium, és ezek egyike sem számol már avval, hogy az informatikusok, a szoftverfejlesztők, a jelmez- és díszlettervezők, valamint a muzeológusok az új átalányadási formát választhassák. Korábban az Informatikai Vállalkozások Szövetsége a nyilvánosság erejét is felhasználva lobbizott az ekhóért.
Adójogi és munkajogi szakértők szerint ugyanakkor több vitatott pontja is lesz a jogszabálytervezetnek, amely alapján azok választhatnák jövőre az adónemet, akik legalább a minimálbér erejéig munkaviszonyban állnak. A tervezet szerint a vállalkozási, megbízási szerződéssel vagy munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók, illetve a szerződéses kapcsolatban álló munkáltatók fizetik majd a 35 százalékos ekhót. A már korábban is ismert 10 millió forintos jövedelemhatár továbbra is él, így a minimálbér mértékéig normál munkaviszony szerint, ezt meghaladóan az átalányadó szerint adózhatnának az ekhózók. A kifizető 20, míg a munkavállaló 15 százalékot fizetne, és utóbbi erről írásos nyilatkozatot tenne a kifizetőnek. Egyes információk szerint annak, aki nyugdíjas, vagy a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette, csak 31 százalék lesz az adómérték, mert a 4 százalékos nyugdíjjárulékot már nem kell fizetnie.
Szakértők úgy vélik: nem állja ki az alkotmányossági próbát az új adónem, mivel az szelektíven válogat szakmák, illetve TEÁOR számok között, így nem határozza meg elfogadható módon, hogy miért és az adózók mely körének juttat kedvezményt. Ezek miatt az uniós versenyjogi szabályok rostáján is fennakadhat az ekho. Vadász Iván, a Magyar Adószakértők Egyesületének alelnöke kijelentette: az adónem hatályát az egyéni és társas vállalkozásokra is ki kellene terjeszteni.
(Forrás: napi.hu, Világgazdaság, fn.hu)
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
