Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági cégénél, az OTP-s Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Dalmand Rt.-nél megadták magukat a hónapok óta fokozódó nyomásnak, amikor nemrégiben megkapták az egyik legnagyobb magyar húsipari cég körlevelét. E szerint ez a cég is olyan sertéshús-szállítókat keres, amelyek génkezelt szervezetektől (angol betűszóval: GMO) mentes takarmányon nevelik fel a röfiket. A menedzsment szólt a takarmányozási vezetőnek: keressen „mentes„ takarmányt.
Nem lesz könnyű dolga.
Nem véletlen ugyanis, hogy egyre nehezebben találni olyan disznót Magyarországon, amely ne genetikai módszerekkel gyomirtó-ellenállóvá tett szóját evett volna malackorában. (Ekkor kapják a legtöbb szóját, míg hízóként már alig esznek ilyet.)
Ennek két oka van: egyrészt a génkezelt szója valamivel olcsóbb, másrészt garantáltan „tiszta” takarmány-alapanyagot egyre nehezebb találni. Magyarországra ugyanis Amerikából hozzák a – takarmány össztömegének körülbelül tizenöt százalékát kitevő – szójadarát.
A magyar szójaimportőrök szerint az USA-ban és Argentínában már szinte kizárólag génkezelt szója kapható, és az eddig még viszonylag megbízhatóan hagyományos szójafajtákat termelő brazil termelők is lassan rákényszerülnek az átállásra az egyesült államokbeli GMO-lobbi hatására.
A tavaly Magyarországra érkező 800 ezer tonna szójadarának harmadát-negyedét importáló Agrograin Rt.-nél úgy számolnak: körülbelül az import fele volt nyomon követhetően GMO-mentes. – A vevők ebből ma már Európában sem csinálnak gondot – állapította meg Orbán Imre, az évi ötvenmilliárd forintos forgalmat lebonyolító cég vezérigazgatója. – A szójadara a feldolgozás során kétszer is hőkezelést kap – mutat rá arra, hogy a takarmány-alapanyag már rég nem tartalmaz örökítésre alkalmas anyagot, mire az állatok elé kerül. Orbán szerint a piac nem fizeti meg a GMO-mentesség tonnánként egy-kétezer forintos pluszköltségét.
A génkezelt szója használatát persze a legtöbb – a lap által megkérdezett – sertéstenyésztő csak a többi tenyésztőre tartja igaznak. Ám amikor a tenyésztőket arról kérdezte a cikk írója, miért éri meg nekik a mentes tápot használni, mindegyik arról kezdett beszélni: a veszteség kockázata nagy, minden fillér számít, és túl van lihegve a GMO-kérdés. A drágább használata mellett felsorolt érvek közül még az volt a legértelmesebb, hogy ennek „szakmai„ okai vannak, és hogy ez „befektetés”.
S miért ne használnák az olcsóbb tápot, ha a polcokra kerülő termékre rá sem kell tenniük a vásárlót riogató GMO címkét?
Az uniós szabályozás szerint a vetőmagtól a szójadarán át a gazdaboltokba kerülő takarmánykeverékig minden feldolgozási fázisban rá kell írni a termékhez tartozó címkére, hogy génmódosított összetevőket tartalmaz. Ám – a gyógyszereken kívül gyakorlatilag egyetlen kivételként – nem kell a címkén feltüntetni, ha egy húsélelmiszer génmódosított takarmányon felnőtt állatból származik. A GMO-mentes táp így egyedül az „öko„ vagy „bio” címkét viselő húsoknál kötelező.
Forrás: Magyar Hírlap
origo.hu
Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül
