Járai a Világgazdaságban megjelent írásában a gazdaságpolitika feladatait a versenyképesség szempontjából közelíti meg: a fiskális és a monetáris politika feladata az, hogy növelje Magyarország versenyképességét. Az elmúlt évek fejleményeit áttekintve Járai úgy látja, hogy a gazdasági növekedés egyik gátja az államháztartás túlzott terjedelme, hiánya és szerkezete lett. Járai pontokba szedve fogalmazza meg azt a követelményrendszert, melyet közgazdászként a gazdaságpolitikai lépések esetében követendőnek tart.
A fiskális politikával szembeni követelmények:
1. Kiegyensúlyozott államháztartás, nulla államadósság – ezen követelmény szerint nem elegendő a maastrichti kritériumok teljesítése, hazánknak saját magával szemben ennél szigorúbb követelményeket kell megfogalmaznia.
2. Kemény költségvetési szabályok – ilyen szabályok lehetnek például, hogy csak gazdasági visszaesés esetén lehet deficites a költségvetés; az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkennie kell, amíg el nem éri a nullát; ha a költségvetési hiányterv nem teljesül, akkor a pénzügyminiszter mondjon le.
3. Az államháztartás adó- és járulékbevételei nem haladhatják meg a GDP 30 százalékát – a magas adóterhelés rontja a gazdaság versenyképességét és elriasztja a befektetőket.
4. Fix, egyszerű adórendszer, alacsony kulcsokkal, a legszélesebb bázisra építve – az adórendszer gyakori változtatása kiszámíthatatlanságot és bizonytalanságot eredményez.
5. Kevés állami feladat, minimális bürokrácia – az állam jelenleg túl sok szociális, egészségügyi és oktatási feladatot vállal magára.
6. Kemény intézmények kellenek – a szabadpiac és egy kemény intézményi rendszer elveire épülő gazdaság.
7. Munkára és vállalkozásra kell ösztönözni – ez nem csupán a fiskális politikával szembeni követelmény. Ma a lakosság 38-39 százaléka foglalkoztatott, amely az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.
A monetáris politikával szembeni elvárások:
A jó monetáris politika hosszú távon semleges – ennek hiányában szintén visszavetheti a gazdaság versenyképességét.
1. Árstabilitás kell – ma hazánkban mintegy évi három százalékos infláció mellett beszélhetünk erről.
2. A jegybanknak és a monetáris politikának egyetlen célja az árstabilitás – a jegybank nem felelős a gazdasági növekedés rövid távú ütemének emeléséért vagy a munkanélküliség csökkentéséért és semmi egyéb gazdaságpolitikai cél eléréséért.
3. Nem kell kompromisszum, nem kell koordináció – a jegybank legyen független intézmény, a jegybanknak nem kell kompromisszumokat kötnie, hisz azok a tapasztalatok alapján egyértelműen károsak.
4. Euró mihamarabb – az euró bevezetése egyértelműen gyorsítaná a gazdasági növekedést hazánkban.
5. Világos, transzparens árfolyamrendszer – a piaci szereplők világosan lássák a célokat és cselekedeteket.
6. Hitelesség, korrekt kommunikáció – a hitelességet nagyon könnyű elveszíteni, de nagyon nehéz visszaszerezni.
7. Társadalmi megegyezés, pénzügyi oktatás – a pénzügyek mindannyiunk életét befolyásolják.
Járai szerint amennyiben a gazdaságpolitikának sikerülne teljesíteni ezeket a kritériumokat, a gazdasági növekedés üteme akár évi 2-3 százalékkal is magasabb lehetne a jelenleginél. Abban, hogy Magyarország miért nem folytat ilyen gazdaságpolitikát, több tényező is szerepet játszik: örökölt gazdasági és társadalmi problémák, a politikusok rövid és hosszú távú érdekeinek ütközése, a bürokrácia ellenállása és a társadalmi értékrend lassú változása.
Forrás: eBroker.hu, Világgazdaság
origo.hu
QR-kódos csalás terjed parkolóautomatáknál
