Mennyibe kerül Európa kulturális fővárosa?

Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címért pályázó magyarországi városok eltérő költségvetéssel kalkulálnak: 15 milliárdtól 92 milliárd forintig terjednek a projektek. A kandidálók leginkább a magántőke bevonására számítanak, az állami és uniós forrásokkal kevésbé terveznek.

MNO
2005. 08. 23. 7:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy a különbség az európai kulturális fővárosi címre beadott hét pályázat bekerülési költsége között, a projektek az uniós és kormányzati forrásokat illetően hasonló igényeket támasztanak – nyilatkozta Mesterházy Balázs, a kulturális tárca miniszteri biztosa.

A program állami támogatásának mértékéről ősszel vagy jövő tavasszal döntenek. Uniós forrást a második nemzeti fejlesztési tervből kaphatnak a városok a fejlesztésekhez. A pályázók jelentős magántőke-bevonást terveznek azoknál a beruházásoknál, amelyek kereskedelmi funkciót is elláthatnak: szálloda, éttrem, szórakoztató-központ vagy élményfürdő épülhet a legtöbb helyen.

A legnagyobb költségvetéssel 92,6 milliárd forinttal Budapest számol, amiből 75 milliárdot az óbudai gázgyár rehabilitációja emésztene fel. A Margit híd sziget felőli oldalához egy üvegbuborékot csatolnának, mely információs központként, kilátóként és kávézóként működhetne. A fejlesztések jó részét magántőkéből valósítanák meg, a főváros hatmilliárd forintot tervez a projektekre. Budapest győzelme esetén Győrnek, Miskolcnak és Pécsnek egy-egy hónapra átengedné az európai kulturális fővárosi címet.

Debrecen új színházat, modern művészeti központot és Ludas Matyi témaparkot építene a cím elnyerése esetén, valamint nomád olimpiát is rendeznének. A város 15 milliárd forintot áll a 49 milliárdos költségvetésből.

Eger pályázatában olyan beruházások kerültek a középpontba, amelyek már egyébként is tervben voltak – közölte Protovinné Zsilinszky Erzsébet, az önkormányzat idegenforgalmi és kulturális irodájának vezetője. A város 3,4 milliárd forintot biztosít a projekthez, de a fejlesztések többségét magántőke bevonásával valósítaná meg, így összesen több mint 73 milliárd forintot fordítanának beruházásokra, mely keretében hasznosítanák a város alatti pincerendszert, fényművészeti központot, valamint történelmi játszóházat hoznának létre, és rehabilitálnák a Szent Miklós városrészt is.

Győr rendelkezik a legkisebb büdzsével: a város 15,75 milliárd forintból valósítaná meg a projektet, amelyből 3,75 milliárd forintot a működtetésre szánnak – közölte Borsa Kata, a város pályázatának írója. A programok lebonyolításában mintegy száz települést vonnának be a régióból.

Miskolc 30 milliárdos pályázatában 8 milliárd forintot tesz ki a működtetés költsége, amelyből a város összesen 2,5 milliárd forintot különít el. Miskolc az arculatváltásra töekszik, és a pályázatban stratégiai szerepet kap a kultúra. Fedor Vilmos alpolgármester szerint a beruházások jelentős része, többek között az avasi régészeti lelőhelyre alapozó tűzkőkori élménypark vagy az ipari erőmű tudományos műzeumként való hasznosítása nem a pályázat kapcsán merült fel.

Pécs 44 milliárdos pályázatából 34,6 milliárd forint jutna beruházásokra – közölte Taróssy István projektvezető. A városban a növekedés kulcspontjának a kulturális ipart tekintik, ezért a fejlesztéseket – például egy hangverseny- és konferenciaterem létrehozását, valamint a Zsolnay-épületegyüttes rehabilitációját – mindenképpen megvalósítják.

PÁLYÁZATOK BÜDZSÉJE (milliárd forint)
• Budapest 92,6
• Debrecen 49
• Eger 76,6
• Győr 15,75
• Miskolc 30
• Pécs 44,1
• Sopron 29,0

(Forrás: Napi Gazdaság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.