Adókedvezmény, de kinek?

Új társasági adókedvezményt vezet be a kormány, hogy ösztönözze a kortárs képző- és iparművészeti alkotások vásárlását. Gyurcsány Ferenc tegnap a budapesti Ludwig Múzeumban számolt be a törvényjavaslatról, amely jelentős mértékben növelné a műtárgyvásárlás esetén a társaságiadó-alapból levonható összegek mértékét.

MNO-összeállítás
2005. 09. 30. 8:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kortárs képző- és iparművészeti alkotások vásárlását ösztönző társaságiadó-kedvezmény bevezetését jelentette be tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szakmabeliek és újságírók előtt, az egyik legnagyobb hazai kortárs művészeti gyűjteménynek otthont adó Ludwig Múzeumban.

Az adókedvezmény már szerepel az adótörvény-javaslatban, és január 1-jén lépne hatályba. A módosítás lényege, hogy a vállalkozás választhat a jelenlegi és egy új forma között. A jelenlegi szabályozás szerint azon alkotások beszerzési értéke – legfeljebb az adóévi beruházások értékének egy százalékáig –, amelyeket a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által működtetett zsűrik művészi értékűnek ismernek el, levonható az adóalapból. Az új lehetőség az, hogy a beszerzési értéket öt év alatt, 20-20 százalékonként vonják le az adóalapból.

Az azonban nem szerepel a javaslatban, hogy kik vehetik igénybe ezt a kedvezményt – írja a Magyar Hírlap. Ezek szerint maguk a galériák sem lennének kizárva. Ha ez így van, akkor az állam egyértelműen támogatja a galériákat, hiszen öt év alatt kifizeti a beszerzett kortárs alkotásokat. Ez a Magyar Hírlap által megkérdezett szakmabeliek szerint túlzás, hiszen a galériák a képkereskedelemből élnek. Az új szabályozásnál ráadásul korlát sem lenne, mint korábban, vagyis az adókedvezmény mértéke nem csak a beruházás egy százalékának értékét teheti ki, emellett azt sem szabja meg, hogy meddig kell megtartani az alkotást. Az újítás azt is jelenti, hogy a galériák kétszer írhatják le beszerzéseiket, hiszen egyszer költségként már elszámolták mint termékbeszerzést.

Bár a galériások egy része szerint a kedvezmény jelentősen növeli a vásárlókedvet, néhányan választási fogásként értékelik, a Ludwig Múzeumban jelen lévő művészek egyike szerint elsősorban a képzőművészeti nevelés, a kortárs művek megszerettetése lenne a fontos, mások a kedvezménynél sokkal fontosabbnak tartanák, ha a kormány eltörölné a műalkotások 25 százalékos áfáját, ha a művészek a mai majdnem hetvenszázalékos adó helyett átléphetnének az ekhóba, illetve stabilizálnák a művészek nyugdíj- és segélyezésrendszerét.

A miniszterelnök következő lépésként azt jelölte meg, hogy a „magánvilág mecenatúráját„, vagyis a művész és a magángyűjtők közötti forgalmat segítsék. Erre 2006 közepén térnek vissza, mivel, mint mondta, ehhez át kellene tekinteni a jelenlegi áfaszabályokat.



Gyurcsány Ferenc bejelentése egyelőre nem nyújt megoldást a Chicagóban szeptember 18-án rekordösszegért megvásárolt Rippl-Rónai József-kép hazaszállításához. Az Ernst Galéria tulajdonosainak ugyanis 30 millió forint áfát kellene fizetniük, ha hazahozzák a festményt.

(Forrás: Magyar Nemzet, Népszabadság, Magyar Hírlap)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.