Háromból semmi címmel közölt írás jelent meg az újvidéki Magyar Szó című napilapban, mely a magyar kormányfő és a tíz határon túli magyar szervezet vezetőinek tegnapi találkozóját elemzi. Vajon mi az újdonság abban, hogy alkotmányba foglalnák a határon túliakért viselt felelősséget, s hogy mindez kinek lesz majd jó? – idézi a szerzőt a távirati iroda. A kormány által ajánlott speciális magyar személyi igazolvány messze van a magyar útlevéltől és a magyar állampolgárságtól – véli a publicista, aki szerint a hétfői budapesti találkozó arra jó volt, hogy kimozdítsa a magyar-magyar viszonyt a holtpontról, az azonban kérdés, hogy történt-e előrelépés. Hozzáfűzi, véleménye szerint az átlagos határon túlit az nem vigasztalja, hogy sikerült egy asztalhoz ültetni a tárgyaló feleket, ő a problémáira vár megoldásokat. Megoldásra váró problémák pedig sajnos vannak, nem is kis számban. Ezért nem marad más, mint várni. De meddig?„ – kérdezi írásában az újvidéki lap munkatársa.
Borítékolt imázsveszteség című írásában Gazda Árpád, a Krónika című erdélyi napilap vezető szerkesztője arról cikkezik, hogy a Gyurcsány-kormány csapdába szorult a határon túli magyarok ügyében. A szerző úgy véli, a magyarországi szocialisták már aligha változtathatják meg számottevő imázsveszteség nélkül a kettős állampolgársággal szembeni elutasító álláspontjukat. A Budapestre meghívott határon túli szervezetek képviselői egybehangzóan kijelentették: szükségesnek tartják a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívását, és továbbra is igénylik a magyar állampolgárság Kárpát-medencei kiterjesztésének törvénybe iktatását. A kommentár azonban arra is kitér, hogy szinte borítékolható, hogy a következő Máért-ülésen sem sikerül egyetértésre jutni, és nem születik olyan zárónyilatkozat, amelyet valamennyi fél képviselői aláírhatnának. Gyurcsány Ferenc azt javasolta, a magyar-magyar csúcsot csak akkor tartsák meg, amikor meg tudnak állapodni a záródokumentum szövegében. Ha azonban nem jutnak egyezségre az elkövetkező hónapokban, a kormány a törvénnyel kerül összeütközésbe, amely előírja: a Máértet évente legalább egyszer össze kell hívnia. Gyurcsány Ferenc bármelyik megoldást is választaná, döntése népszerűtlen lesz – ismerteti az erdélyi Krónika cikkét a távirati iroda.
A kisebbségi magyarok ragaszkodnak a kettős állampolgársághoz – olvasható az Új Szó szlovákiai napilap internetes oldalán. A határon túli magyarok képviselői közül Markó Béla (a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke) kifejtette, a személyi igazolvány megadása mellett továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgárság kiterjesztéséhez. Kasza József (elnök, Vajdasági Magyarok Szövetsége) is ugyanezt jelölte ki végső célnak, akár „ezerötszáz kis lépésben vagy pár nagy lépésben” történik is meg. A szlovákiai magyarok szempontjából Bugár Béla (Magyar Koalíció Pártja) szimbolikusnak nevezte a kettős állampolgárság kérdését, de teljes mértékben támogatja a vajdaságiak és az erdélyiek törekvéseit. Emellett felvetette, hogy a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) azokban a témákban mindenképpen folytatni kellene a konzultációt, melyekben a kormány és a határon túli magyar szervezetek között lehetséges az egyetértés. A vitás kérdések ellenére a határon túliak két héten belül kézhez vehetik Gyurcsány Ferenc most elhangzott javaslatait – írja az Új Szó Online.
A kárpátaljai és a délvidéki magyarok képviselői nem bíznak abban, hogy a kormány javaslata valódi megoldást jelent a problémáikra – írja az Erdély Ma. – Nem azért kérjük a kettős állampolgárságot, hogy Európában utazgassunk, flangáljunk. Nekünk a szellemi kötődést és a biztonságunkat jelenti a kettős állampolgárság – idézi a portál Kasza Józsefnek, a VMSZ elnökének szavait.
A határon túli magyarság ügyével kapcsolatosan Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanakkor mai rádióinterjújában kifejtette: véleménye szerint Magyarországon nincs többségi támogatása a határon túli magyarok kettős állampolgárságának, s a kérdés nincs napirenden. – Magyarország tavaly december 5-én úgy döntött, hogy nem ad ehhez a kettős állampolgársághoz politikai felhatalmazást – közölte Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök mindezekből arra következtet, hogy a belátható jövőben ennek nincs megvalósulási esélye, a magyar-magyar kapcsolatoknak a felelőtlenül feltett kérdés pedig nagyon sokat ártott.
