Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Frank Diering A közvélemény-kutatók veresége című írásában vonja le a németországi voksolás egyik tanulságát.
„Sok választó a közvélemény-kutatásokban még azzal büszkélkedett, hogy a CDU/CSU-ra fog voksolni, amit azonban végül mégsem tett meg.” Ezzel a rezignált magyarázattal próbálta Renate Köcher, az Allensbach Intézet vezetője megválaszolni a kérdést, miért szenvedték el a vasárnapi voksoláson legnagyobb vereségüket a közvélemény-kutatók. A különböző intézetek a CDU/CSU esetében egészen nyolc százalékkal, míg az FDP kapcsán három százalékkal vétették el a pártokra leadott voksokat.
A múlt hét elején előre jelzett CDU/CSU-FDP többség elmaradt. Egy ilyen mértékben pontatlan prognózis „abszolút újdonság”, mint azt Köcher bocsánatkérően megfogalmazta. A hirtelen döntést hozók, valamint a változást kedvelő „ösztönös választók” egészen új kihívások elé állítják a közvélemény-kutatókat. S ellentétben a többi kutatóintézetet képviselő kollégáival, elismerte, hogy kutatási módszereik finomításán is érdemes elgondolkodniuk.
Azért, hogy véletlenül se kételkedjen senki a közvélemény-kutató intézetek képességeiben, az Infratest Dimap főnöke Richard Hilmer ontotta magából a számokat. „Most már tudható, hogy az összes választó 29 százaléka a szavazófülkében döntötte el kire adja voksát.” A 2002-es Bundestag választásokon ez az arány még csak 17 százalékos volt: más szavakkal most vasárnapig a közvélemény-kutatóknak közel 15 millió választó döntéséről fogalma sem volt.
Az előrejelzések csődjéhez hozzájárultak az úgynevezett váltóválasztók, a CDU/CSU esetében az a közel 1,1 millió személy, akik a kereszténydemokratákról most az FDP-re váltottak. Tették ezt annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatásokban folyamatosan a CDU/CSU iránti szimpátiájukat hangsúlyozták. E jelenségre próbált magyarázatot adni Manfred Güllner, a Forsa vezetője: „A CDU/CSU kancellárjelöltjével szemben táplált fenntartások ebben éppen úgy szerepet játszottak, mint a nagy-koalícióval szemben táplált ellenérzések.”
Az Allensbach főnökasszonya összességében egy „rezignatív változtatási hangulatról” beszélt, mely a polgári táborhoz tartozó választókat jellemezte. „A választásokhoz semmilyen remény sem kapcsolódott” – állapította meg Köcher. Éppen ellenkezőleg, még a kereszténydemokrata választók is a lehető legnagyobb aggodalommal figyelték a kancellárjelölt áfa-emelési elgondolásait, a felmondási védelem lazítására vonatkozó bejelentését, valamint a szociális törvénykezésben tervezett további szigorításait. E vélekedést Matthias Jung, a Forschungsgruppe Wahlen vezetője azzal egészítette ki, hogy az uniópártok hívei számára is kiérleletlennek számító adópolitika szintén negatívan hatott szavazati hajlandóságukra. Ráadásul az SPD-nek sikerült a választási kampányban Paul Kirchhof nevét és adómodelljét – anélkül, hogy a legtöbben értették volna mit is akar a heidelbergi professzor – a szociális igazságtalanság szinonimájaként megbélyegezni.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali-liberális hírmagazin A CDU foglalkozik a dortmundi választási eredmény megtámadásával című írásában foglalkozik a vasárnapi voksolás legnagyobb baklövésével.
Az önkormányzat adatai alapján Dortmundban 10 533 szavazat érvénytelen. A levélben szavazók anyagainak kiküldésekor összecserélték a 143-as és a 144-es választókörzetet, így összességében közel 50 000 „rossz” szavazócédulát küldtek ki. Ennek következménye a választási eredmény jogi úton történő megtámadása lehet, ismerte el a dortmundi statisztikai és választási hivatal vezetője, Ernst-Otto Sommerer.
A dortmundi CDU-elnök, Erich G. Fritz egyelőre fenntartja a jogi lépések lehetőségét. Amennyiben a drezdai pótválasztások olyan eredménnyel érnek véget, hogy szükségük lehet a dortmundi voksokra, akkor bírósághoz fordulnak. Ugyanakkor elismerte, hogy az SPD az érintett két választókerületben nagy fölénnyel győzött.
origo.hu
Érkezik az első nagy havazás, mutatjuk hol és mikor
