Az Országgyűlés ma tartotta őszi első egésznapos plenáris ülését. Megkezdődött a bizottsági munka is.
Veres: Változhat a földgáz ártámogatási rendszere
A jövőben is hatósági áras lesz a földgáz, de a kormány új ártámogatási rendszert dolgoz ki – erről a gazdasági és a pénzügyi tárca vezetője beszélt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter úgy fogalmazott: soha nem akart változtatni a hatósági áras rendszeren, csak a rászorultsági elven alapuló szociális támogatási struktúrát szeretné igazságosabbá tenni.
„A földgáz új ártámogatási rendszere szerint valószínűleg az évi háromezer köbméternél többet fogyasztó lakosok nem vehetik majd igénybe az annál kevesebbet fogyasztók teljes kedvezményét” – mondta Veres János pénzügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt. Hozzátette: a környező országokban várhatóan a világpiaci árak emelkedése miatt 15-20 százalékkal emelkedik a földgáz ára. Magyarország ez alól nem tudja kivonni magát, de a szándék szerint ez a fogyasztókat minél kevésbé terheli majd.
Ballai György (Fidesz) a Magyar Nemzet Online-nal közölte: a földgáz rosszul működő ártámogatási rendszere – amelynek hibáit a kormány is elismeri – alapjaiban véve továbbra sem változik meg. Hozzátette: a Fidesz alapvetően másban látja a kompenzációs rendszer hibáit. A kormány szerint a rendszer azért működik rosszul, mert olyanok kapják meg a támogatást, akik nem lennének rászorultak, míg a Fidesz abban látja a hibát, hogy azok sem kapják meg, akik rászorultak lennének. A fideszes politikos úgy véli: nem arról kellene beszélni, hogy majd a jövőben hogyan kívánják megváltoztatni a rendszert. Hozzáfűzte: a kormány szerint a módosítás jó lesz, ugyanakkor konkrétumok nincsenek, miközben a gázárak az egekbe szöknek.
Cser Károlyné, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese az új ártámogatási rendszer kapcsán a MNO-nak elmondta: a legtöbb háztartás háromezer köbméternél többet fogyaszt, így a változtatás a többséget érintené. Ha a mostani támogatásokat is megnyirbálják, lehetetlen helyzetbe hozzák a nagycsaládosokat. Míg 2004 márciusában két-háromezer hátralékost számoltak, addíg mára 50 ezerre emelkedett a számuk – fűzte hozzá.
Botrány a gazdasági bizottság ülésén
Szokatlanul heves vita folyt a gazdasági bizottság mai ülésén, amikor Kóka János gazdasági minisztert és Veres János pénzügyminisztert hallgatták meg többek között a Budapest Airport magánosításáról. Kóka János ennek kapcsán azt mondta: a sztálinizmus hibája se Sztálin személye és az államosított társadalom volt, hanem, hogy sok kis Sztálin működött. Orbánnak se az a hibája, hogy visszaállamosítást emleget, hanem jönnek majd a kis Orbánok, akik a kispatikákat is visszaállamosítanák. Óriási hangzavar volt a válasz. Bocsánatkérésre szólították fel többen, köztük Fónagy János bizottsági alelnök is, azonban ez nem történt meg.
Puch László bizottsági elnök a jövedékiadóról szólva közölte: a 2003-as jövedékiadó-emelésről még az előző parlament döntött, de amikor végre kellett hajtani, „szerencsére már nem önök kormányoztak”. Később ezt a „szerencsére” szót visszavonta a bizottsági elnök.
Igen a 2004. évi zárszámadásra
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a kormánypárti képviselők támogatásával 11 igen szavazat és 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a 2004. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az ülésen elmondta: a zárszámadási törvényjavaslat 2004. évi központi költségvetési mérlegének főösszegei és a hiány jelentős összegekkel térnek el a tavaly év közben módosított összegektől. Az ÁSZ szerint ennek a legfőbb oka, hogy az elmúlt évben nagyarányú bevételkiesés jelentkezett a központi költségvetésben.
Ennek ellensúlyozására a pénzügyminiszter 2004 október végén utasítást adott „minden európai uniós adószámmal rendelkező adóalany kiutalás előtti ellenőrzésére”. Az ÁSZ szerint az utasítás előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag téves volt.
Fidesz: Veszélybe kerültek a közintézmények
Az a kormányzati vélemény, miszerint kirobbanó sikerben van a magyar gazdaság, amiért irigyel bennünket Németország, Olaszország és Franciaország, mély megütközést vált ki azokból, akik jól ismerik a magyar gazdaság pontos helyzetét – mondta Varga Mihály (Fidesz) napirend előtti felszólalásában. A képviselő szerint azok a kormányzati várakozások, miszerint a következő négy hónapban mindössze 26 milliárd forint hiány keletkezik, és tartható lesz az erre az évre tervezett államháztartási előirányzat, illuzórikusak.
A fideszes politikus a maradvány-visszatartásról elmondta: a kormány év közben kötelezi az egyes tárcákat és intézményeket arra, hogy ne költsék el azt a pénzt, amit a tavalyi esztendőben a parlament megszavazott. A maradvány-visszatartás nagyon sok közintézmény számára óriási gondot okoz a következő időszakban. Hozzátette: igenis számon kérjük a miniszterelnöktől a maradványelvonásról hozott döntéseket, mivel azokat a pénzeket, amelyeket a parlament megszavazott, nem hajlandók odaadni ezeknek az intézményeknek, és így az intézmények működése veszélybe kerül.
Molnár Albert, a pénzügyi tárca politikai államtitkára válaszában elmondta, hogy a kormány arra számít, az év végére az 1022 milliárd forintos államháztartási hiány realizálódik.
Vita a közbeszerzések tisztaságáról
A Fidesz, MDF és az MSZP felszólalója is támogatásáról biztosította a Közbeszerzések Tanácsának tavalyi évre szóló jelentését. Az elmúlt évben 1200 milliárd forint értékben írtak ki közbeszerzési pályázatokat, az eljárások száma viszont valamelyest csökkent – szerepel a jelentésben.
– A tanács megítélése szerint a közbeszerzések nyilvánossága, tisztasága, átláthatósága, a tisztességes verseny, valamint a korrupció elleni küzdelem területén van ugyan lényeges előrelépés, de ez még korántsem tekinthető kielégítőnek – mondta Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke.
Többen hangsúlyozták: a közbeszerzési törvény túl szigorú, lassítja és drágítja a beszerzéseket. Ezért emelni kell az értékhatárokat és egyszerűsíteni az eljárást. Répássy Róbert (Fidesz) úgy látja, az emberek fejében a közbeszerzés egyenlő a korrupcióval. Közölte: a pályázati kiírások eleve garantálják, hogy bizonyos ajánlattevő fogja elnyerni a pályázatokat. Példaként az autópálya-építéseket és az úgynevezett „kakaóbiztos” számítógépeket említette.
Keller László (MSZP) szerint a kartell az előző kormány idejére vezethető vissza, mert akkor az autópálya-építéseknél nem volt kötelező a közbeszerzés.
Szijjártó a nunkanélküliek helyzetének javítását szorgalmazta
A győri üzembezárások miatt munkanélkülivé váltak helyzetének javítását szorgalmazta Szijjártó Péter napirend utáni felszólalásában. Mint hangsúlyozta: a Rába Motor Kft 180, a Leonel textilipari cég 200 munkatársát bocsátották el a közelmúltban, s többségük nehezen tudna elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Szijjártó szerint olyan javaslatra van szükség, amelynek alapján a munkaerőpiacról hirtelen kikerülő, hirtelen elbocsátott, speciális végzettséggel rendelkező, a nyugdíjkorhatárhoz közelítő munkavállalók helyzetét megkönnyíthetnék.
A képviselő kitért arra is, hogy a Magyar Koraszülöttmentő Közalapítvány 2003-ban még 420 millió forintból gazdálkodott, míg idén a költségvetési támogatása már csak 270 millió forint, miközben az év első felében összesen 200 ezer kilométert tettek meg az alapítvány speciális mentőivel, és 3500 koraszülöttet szállítottak. A győri Egészséges Újszülöttekért Alapítvány munkája is egyre inkább ellehetetlenül, hiszen az országban működő kilenc centrum közül csak ez a központ nem kapott tavaly speciális, csecsemőinkubátorral felszerelt mentőautót – mutatott rá a képviselő, aki tárcaközi, illetve önkormányzati összefogást sürgetett a koraszülöttmentés megmentése érdekében.
Az Országgyűlés ezt követően befejezte mai munkáját. A következő ülésre jövő hétfőn kerül sor.
(Info Rádió, Fidesz.hu, Magyar Rádió)
egyesült királyság
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
