A védekezési tervek korszerűsítése, a védekezők kölcsönös tájékoztatásának rendszeressé tétele, a vízelvezető rendszerek felkészítése a szélsőséges időjárásra, valamint a tavak víztározó képességének jobb kihasználása – egyebek között ezek a javaslatok hangzottak el a Jász-Nagykun-Szolnok megye belvízproblémáinak megoldásáról tartott megbeszélésen, amelyet a megyei önkormányzat elnökének kezdeményezésére tartottak Szolnokon.
A felsoroltakon kívül változtatni kell az 1200 kilométert kitevő, valamikori állami gazdasági tulajdonban lévő üzemi csatornák, az elvezető rendszerek „hajszálereinek” gondozatlan állapotán. A szakemberek jelezték azt is, hogy a Natura 2000 programba bevonandó és ezáltal védelmet élvező vízügyi létesítményeknél akadályokba ütközhet az üzemképesség biztosítása.
A vízgazdálkodási társulatok képviselői azt hangsúlyozták, hogy a kezelésükben lévő csatornák minimális fenntartási költségeit sem tudják kigazdálkodni bevételeikből. Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: támogatólag továbbítja majd azt a javaslatot, miszerint másod- és harmadfokú védekezési szint esetén a vízgazdálkodási társulatok képviselője is kapjon helyet a megyei vízügyi védelmi törzsben.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elmúlt két hónapban lehullott csapadék miatt 31 ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá, 52 ezer hektár pedig felnedvesedett, és művelhetetlenné vált. Az agrárium összkára meghaladja az 1 milliárd forintot, míg a védekezési költségek szeptember 1-ig elérték a 240 millió forintot.
Balkán
Durva pusztítást hozott a vihar + videó
