Jövő június 30-ig a büntetőjogi felelősségre vonás alól is mentesülnek a színlelt szerződéssel foglalkoztatók, mivel az adóhiány behajtására vonatkozó moratórium a büntetőjogi tényállásra is kihat – mondta a Napi Gazdaságnak Molnár Gábor, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi és kegyelmi ügyekért felelős főcsoportfőnöke.
A Büntető törvénykönyv 310/A paragrafusában foglalt tényállás – munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás – ugyanis kerettényállás, vagyis annak tartalmát más igazgatási – jelen esetben adó- és munkajogi – szabályok határozzák meg. A börtöntől tehát nem kell tartania annak, aki most még vélhetően színlelt szerződéssel foglalkoztat, ám 2006. június 30-ig rendezi a dolgozói adó- és munkajogi helyzetét. Ugyanígy az egységes közteherviselési hozzájárulásról készülő jogszabályba esetlegesen bekerülő amnesztia nemcsak a be nem fizetett közterhekre, hanem a büntetőjogi felelősségre vonásra is vonatkozik. Molnár azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az ekhóról szóló törvény tervezete egyelőre csak államigazgatási egyeztetés alatt van, így korántsem biztos, hogy az Országgyűlés olyan változatot fogad el, amely garantálja az amnesztiát az ekhóra áttérőknek.
A feketén, vagyis szerződés nélkül foglalkoztató vállalkozóknak persze más a helyzet, rájuk ugyanis sem a moratórium, sem az ekhóhoz esetlegesen kapcsolódó amnesztia nem vonatkozik. A szeptember 1-től hatályos szabályok értelmében ők is akár 8 évig terjedő szabadságvesztés elé nézhetnek, ha a költségvetésből hiányzó közteher meghaladja az 50 millió forintot. Az IM főcsoportfőnöke kiemelte, hogy egy-egy magasabb összeg az új szabályok szerint könnyebben összejöhet, mivel összevontan kell kezelni a be nem fizetett jövedelemadót és a járulékot. Molnár szerint a leendő ügyek többsége hatósági feljelentés alapján indul. A nyomozó szerv ekkor a beérkezett adatok alapján mérlegeli, hogy megalapozott lehet-e a gyanú, és csak akkor indítja el a nyomozást, ha kétségek mutatkoznak a gyanú kizárhatóságával kapcsolatban. Az adóhatóság és a munkaügyi felügyelet ellenőrei pedig csak abban az esetben tehetnek (kell tenniük) feljelentést, ha bizonyítani tudják, hogy az adózó szándékosan követte el a csalást, vagyis nem a jogszabályok téves értelmezése vagy egyéb, informatikai, számszaki hiba okozta az adó- vagy járulékhiányt.
A szakértő a színlelt szerződés mibenlétének meghatározását nem tartja aggályosnak, mivel az ilyen ügyek eddig is szinte kivétel nélkül a bíróságokon végződtek, vagyis megfelelő jogi kompetenciával bíró szakértők döntöttek. A színlelt szerződés jelensége egyébként nem új keletű: a Polgári törvénykönyv szerint ekkor két szerződés létezik, és a felszíni szerződés tartalmát és érvényességét egy másik jogviszony határozza meg. A kormány november 15-ére ígérte a színlelt szerződések átminősítéséhez szükséges feltételek meghatározását, akár jogszabályi szinten is, ám Molnár szerint ez legfeljebb mankóként működhet a hatóságok, illetve ezek ellenőrei számára, mivel a vitás esetekben a bírósági gyakorlat lesz a mérvadó.
Forrás: Napi Gazdaság
Diogo Jota
Fordulat Diogo Jota tragédiája ügyében: a szemtanúk szerint szó sem volt gyorshajtásról
