Lámfalussy Sándor, Belgiumban élő magyar származású közgazdász professzor (akit az euró egyik atyjának tartanak) megnyitójában hangsúlyozta: az Európai Uniótól a következő években olyan nagy összegeket kaphat Magyarország, hogy feltétlenül szükség van a politikai oldalak együttműködésére, párbeszédére a pénz értelmes felhasználásához. Úgy látja, vitathatatlan az Európai Unió válsága, a gazdasági fejlődés lelassult, a munkanélküliség magas. Az alkotmányos szerződést véleménye szerint rossz ötlet volt néhány országban népszavazásra vinni, mert a szerződés lényegét nem magyarázták meg érthetően az embereknek. Törökország meghívása a tárgyalásokra hatalmas sokk volt a tagoknak, mondta, mert rádöbbentek, hogy kialakulóban van a multikulturális Európa.
A kivezető utat a professzor abban látja, ha az Unió az amerikai modellt követi, vagyis rávezeti a munkanélkülieket az álláskeresésre, radikálisan átalakítja a képzést, és képessé teszi a dolgozókat a mobilitásra, vagyis a rugalmasabb helyváltoztatásra. Kérdésre válaszolva azt mondta: az euró bevezetésének nem volt köze a gazdasági stabilitás romlásához. Nem a pénzügypolitikában volt a probléma, hanem abban, hogy az unió Amerikával és Ázsiával nem állta a versenyt.
Baráth Etele miniszter felszólalásában vitatta, hogy igazi válság lenne az unióban. Szerinte felül kell vizsgálni a közösség eddigi politikáját sok területen, például a mezőgazdaságban, és erre úgy látja, van is hajlandóság. Az uniós pénzek jó felhasználásáért fel kell építeni a fejlesztő államot, tehát az irányításban növelni kell az állam szerepét, viszont az elosztásnál a helyi intézmények hatáskörét kell erősíteni. A magyar uniós miniszter úgy véli, erre épít a most körvonalazódó második Nemzeti Fejlesztési Terv.
Martonyi János, az előző kormány külügyminisztere a csatlakozás eddigi legnagyobb hozamának azt tartja, hogy a magyar államháztartás nem omlott össze. A pénzek felhasználásánál szerinte az a fontos, hogy erősödjön a magyar érdekképviselet, de mintha az ország nem ismerné a saját érdekeit – jegyezte meg. Erre utalt szerinte például a hét helyett hároméves költségvetés felvetése. Magyarország érdekei azt is megkívánják – hangsúlyozta -, hogy ragaszkodjunk a jelenlegi mezőgazdasági politika fenntartásához, pontosabban, hogy ne engedjük lerombolni, csak karban tartani.
Kóka János gazdasági miniszter Magyarország jövőképével kapcsolatban a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről (NFT) beszélt. Mint mondta, az NFT középpontjába a versenyképességet kell állítani, mert csak ez teremthet forrást a szociálpolitikai, társadalompolitikai feladatok megoldására. Kóka János szerint a foglalkoztatás, a humántőke, az innováció, a kutatás-fejlesztés és az infrastruktúra területére kell összpontosítani a fejlesztéseket.
Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere viszont azt hangsúlyozta: egy új, 15 éves korszak kereteit kellene megalkotni, nemzeti megállapodásokat érvényesítő új politikai rendet: a politikai, társadalmi, üzleti és civil szféra társadalmi-gazdasági megállapodások keretében jusson dűlőre arról, hogy milyen országot szeretnének, mik a céljaik és ezeket hogyan szeretnék elérni – mondta a volt gazdasági miniszter, aki kitért arra is: az uniótól remélt pénzek a mindenkori felzárkózási források ötödét teszik ki, a fennmaradó rész csak akkor megy jó irányba, ha jó a gazdaságpolitika. Ezen belül szerinte az állam méretéről és hatékonyságáról, a bürokrácia leépítéséről, radikális adócsökkentésről kell beszélni.
A Magyarország jövőképe – Nemzeti tervek és uniós források című rendezvényt a Figyelő és a Heti Válasz közösen szervezte. (radio.hu, MNO)
Fidesz
Magyar Péter a lejtőn: Török Gábor után Hann Endrét is pofon csapta a könyörtelen igazság
