Magyarország előkelő teljesítményű gazdaságból az EU új tagországai között a lassabban növekvő gazdaságok csoportjába lépett vissza – áll az IMF jelentésében. Az elmúlt években jelentős gazdaságpolitikai hiányosságok voltak ide sorolható a költségvetés kiszámíthatóságának hiánya, valamint a tartósan magas költségvetési és folyó fizetési mérleg hiány. A kedvező nemzetközi pénzpiaci környezet biztosította a deficitek finanszírozását. A magyar valuta kockázati prémiuma azonban a régió valutáihoz képest tartósan magas. A 2005-ös költségvetési hiánycél várható nem teljesülése miatt, illetve 2006 jelentős kihívásaival az országot fenyegető kockázatok erősödtek.
A rövid távú makrogazdasági folyamatok alakulása örvendetes, sérülékeny pontok azonban továbbra is maradnak – véli a Valutaalap. Az elmúlt három negyedévben mutatott gyenge gazdasági teljesítményt követően a növekedés 2005 második negyedévében végre erőre kapott. Az export bővülése szilárd maradt. A gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált. Az infláció történelmi mélypontra süllyedt. A GDP növekedését a nyersolajár emelkedése, az euroövezet elhúzódó gyenge teljesítménye, illetve a minimálbér tervezett emelése veszélyeztetheti. A 2005. évi bővülést 3,4, a 2006. évit ennél magasabbra, 3,6 százalékra prognosztizálja az IMF.
A folyó fizetési mérleg várható idei 8 százalékos GDP-arányos hiánya tovább növekedhet, amennyiben a csatlakozással összefüggő szabályozás változások következtében az import terén a valós értéknél alacsonyabb értéket jelentettek az importőrök. A folyó fizetési mérleg hiány finanszírozását segítik az egyre szélesebb körben elérhető EU-források, ugyanakkor azonban a finanszírozás alapvetően a befektetőknek a magyar gazdaság jövőjébe vetett bizalmától függ. Emellett, mivel a magánszektornak újonnan nyújtott nettó belföldi hitelezés szinte teljes egészében külföldi valutában történik, egy esetleges árfolyam korrekció fokozott veszélyforrást jelent a gazdaságra nézve. A szilárd alapokon nyugvó pénzügyi rendszer azonban képes az ilyen jellegű korrekciókat kivédeni.
– A kormány nem változtat a jelenlegi árfolyamrezsimen, mivel ennek fenntartása biztosít kedvezőbb lehetőséget a reálgazdaság fejlődésére, a stabil pénzügyi feltételek megőrzésére. A szabad lebegtetésre való átállás esetleges elméleti előnyei ellenére összességében kedvezőtlen lenne Magyarország számára – közölte a Pénzügyminisztérium (PM).
A pénzügyi tárca szerint az árfolyamrezsim megváltoztatása már önmagában is komoly kockázatot jelent. Egy új rezsim bevezetése esetén a rendszer iránti hitelesség megszerzése hosszabb időt vesz igénybe. A jelenlegi árfolyamrendszerben alkalmazott plusz-mínusz 15 százalékos sáv a jelenlegi körülmények között korlátot szab a forint túlzott felértékelődésének. E sáv eltörlésével a forint olyan szintre erősödhetne – az elmúlt években bekövetkezett jelentős reálfelértékelődést követően –, amely nagymértékben rontaná a magyar gazdaság versenyképességét, egyes iparágak ellehetetlenülnének.
A sáveltörlés egyéb kockázatokkal is jár – véli a PM. Veszélyesekké válhatnának a spekulatív tőkemozgások is. Egy túlzott erősödés spekulatív spirált gerjeszthet, amely egy ponton túl ellenkezőjébe fordulva jelentős leértékelődést okozna. A sáv megléte ilyen szélsőséges árfolyammozgásokat megakadályoz.
A kormány fontosnak tartja az euro 2010-es bevezetését. Az euro-csatlakozás előfeltétele az, hogy Magyarország megfelelő időben részévé váljon a közös európai árfolyamrendszernek az ERM II-nek. A jelenlegi árfolyamrendszer az ERM II-vel már lényegében kompatibilis, így indokolatlan egy attól eltérő, átmeneti rendszer bevezetése – hangsúlyozza a tárca közleménye.
Forrás: Napi Online
Tisza-DK koalícióra számít Kijev
