Olcsóbb lesz harmadik országbelit foglalkoztatni

Az adócsomag 2007-től ígéri a foglalkoztatási terhek érzékelhető csökkentését, ám a nem EU-tagállamból származó munkaerő után már jövőre jóval kevesebbet kell fizetniük a munkáltatóknak. Ettől azonban a román, ukrán vendégmunkás alkalmazása nem kerül kevesebbe, mivel ők nem minősülnek harmadik állambelinek.

A kormány tervei szerint a jövő évi jogszabály-változásokkal szélesedik a társadalombiztosítási járulékfizetésre kötelezettek köre. A 2006. évi adócsomag indoklása szerint a több mint 10 millió magyar állampolgárból mindössze 3,7 millióan fizetnek tb-járulékot, márpedig az ő befizetéseik jelentik a nyugellátás, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a természetbeni egészségügyi ellátás fő forrását. A többi állampolgár a mostani rendszerben járulékfizetés nélkül jogosult a természetbeni ellátásokra, ráadásul bizonyos jövedelmek után egyáltalán nem fizetnek járulékot, ami évről évre tovább dagasztja az Egészségbiztosítási Alap amúgy sem csekély hiányát.

A járulékfizetés szélesítését úgy tervezik megoldani, hogy a jövő évtől mindazon járulékköteles jövedelem után is meg kell fizetni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, amelyek jelenleg mentesek e kötelezettség alól. Ilyen például a mellékfoglalkozás, másodállás. A befizetéssel e tevékenységből származó jövedelmek is jogosulttá tesznek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra. A jogszabálytervezet szerint a fizetési kötelezettség nem vonatkozik a nyugdíjas foglalkoztatására, ahol a nyugdíjast továbbra sem terheli egyéni járulékfizetési kötelezettség.

Eddig azokról szólt a javaslat, akiknek maguknak kell biztosítaniuk befizetéseikkel az ellátások egy szintjét. A kormány azok ellátásának pénzbeli fedezettségéről is gondoskodna, akik nem rendelkeznek saját jövedelemmel. Utánuk a jövő évtől a központi költségvetés fizet az Egészségbiztosítási Alapba, mégpedig 11 százalék járulékot. Ennek alapja az ellátásban – egyebek közt nyugdíjban, gyesben, ápolási díjban – részesülők, illetve a felsőfokú tanintézetben tanulók után a költségvetésben tervezett kiadás; más esetekben – ide sorolhatók a fogva tartottak, hajléktalanok, mezőgazdasági őstermelők és az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező családtagok – pedig a mindenkori minimálbér. Tulajdonképpen ezzel a változással nem történik más, mint hogy más jogcímen kerül be a büdzséből az alapba ugyanaz a pénz: eddig a hiányt finanszírozták, most konkrét ellátásokhoz kötik az átutalást.

Ezekben az ügyekben valószínűleg nem kell ellenállásra számítania a kormánynak sem a parlamenti ellenzéki pártok, sem a társadalom részéről. Nem lehet viszont ezt elmondani arról a javaslatról, amelyik szerint 2006. január elsejétől a nem EU-tagországok állampolgárainak magyarországi munkavégzése esetén a foglalkoztatót eddig terhelő 29 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a foglalkoztatottnak pedig a 12,5 százalékos egyéni járulék helyett 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot kell majd fizetnie. E befizetések alapján a magánszemély pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási ellátásokra válik jogosulttá. Vagyis a nem EU-beli országból származó munkaerő foglalkoztatása jóval olcsóbbá válik az EU-n belüli dolgozóval szemben januártól.

Az indoklás szerint ez a megoldás alkotmányosan nem aggályos, mivel kezeli azt a problémát, hogy az itt munkát végző nem EU-tagországbeli állampolgárok – befizetéseik ellenére – jellemzően nem tudnak nyugdíjjogosultságot szerezni, hiszen nem dolgoznak itt 15-20 évig. Az előterjesztő ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy külön megállapodás alapján – saját elhatározásból – nyugdíjjogosultságot szerezzenek azok, akik előreláthatóan hosszabb ideig Magyarországon tartózkodnak munkavégzés céljából.

Nem terjed ki ez a rendelkezés a szomszédos és a térségbeli államok – Románia, Bulgária, Ukrajna – itt dolgozó állampolgáraira mivel ők a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozna, ígyka hatályos törvények szerint nem minősülnek harmadik állambeli állampolgároknak.

Az ötéves adóprogram második felétől az EU-tagállamból érkező vagy magyar munkavállalók foglalkoztatásának terhei is érzékelhetően csökkenni fognak. Ennek előzményeként jövő novembertől teljesen megszűnik az egészségügyi hozzájárulás (sőt, az adócsomag végleges változatából kimaradt az a terv is, amelyik bizonyos jövedelmek esetén évi 400 ezer forint tb-befizetés alatt e határig 4 százalékos ehót rótt volna ki, például egyes értékpapír-műveletekre vagy ingatlanügyletekre). A tb-járulék szintje 2007-től 2009-ig 29 százalékról 24 százalékra csökken, amiből a munkáltató nyugdíjjáruléka 16, az egészségbiztosítási része pedig 8 százalékra csökken.
(Napi Gazdaság)