Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Erich Kocina „Iszlamizmus veti meg itt a lábát” címmel készített interjút Heinz-Christian Stracheval, az FPÖ vitatott választási kampányplakátjáról.
A plakáton a jelenlegi bécsi polgármester a szocialista M. Häupl látható az új Duna-parti mecset mellett, illetve szabadságpárti kihívója, Heinz-Christian Strache a Stephanskirche sziluettje mellett. A plakát szövege szerint Häupl a további bevándorlásért, míg Strache a bécsiekért kíván tenni.
Strache szerint Häupl a bevándorlás pártján áll, míg ő a bécsiek oldalán – erről szól a Bécsért folytatott párviadal. Az FPÖ jelöltje szerint a tömeges bevándorlás már olyan mértéket ért el, hogy maguk a török szülők kérnek tőlük segítséget, mert gyermekeiket ellenük lázítják. A gyűlöletet prédikáló Abu Muhammad például a bécsi polgármester javaslatára kapott osztrák állampolgárságot.
Strache szerint Häupl számára minden más kultúra értékesebb, mint a bécsi. Természetesen mára sok muzulmán bécsivé vált, de ez a kényes egyensúly felborul további százezrek bevándorolásával. Bécs rendelkezik egy olyan kultúrával, mely megérdemli, hogy megőrizzék, aminek a kereszténység és a felvilágosodás az alapja, és ennek kell itt a vezető kultúrának maradnia.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin „Powell sajnálatát fejezte ki Irak-beszéde miatt” címmel tudósít a volt amerikai külügyminiszter nyilatkozatáról, aki egy interjúban politikai karrierje „szégyenfoltjának” nevezte az ENSZ-ben 2003 februárjában elmondott szónoklatát.
„Borzalmasan” érzi magát, hogy az ENSZ előtt olyan állítólagos bizonyítékokat mutatott be, melyekről kiderült, hogy hamisítványok voltak, nyilatkozta Colin Powell az ABC News-nak adott interjújában, melyet ma sugároznak. Powell többek között olyan, műholdak által készített fényképeket mutatott be, melyek állítólag biológiai fegyver készítésére alkalmas laboratóriumot ábrázoltak.
Az akkori CIA igazgatót, George Tenetet ugyanakkor Powell védelmébe vette, szerinte Tenet maga is elhitte a fabrikált bizonyítékokat. Ugyanakkor a hírszerzési rendszer nem működött. „Voltak emberek a titkosszolgálatoknál, akik már akkor is tudták, hogy egyes források nem megbízhatóak és ezt nem mondták meg. Ez engem teljesen megsemmisített”, nyilatkozta a volt miniszter.
„Semmilyen bizonyítékról” sincs tudomása, mely Irak részvételét igazolná a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekben. Ennek ellenére örül, hogy Szaddam Husszein már nincs hivatalban. Az egykori diktátor távozását követő idők történéseiről Powell rendkívül szkeptikusan nyilatkozott, úgy fogalmazott: az Egyesült Államok kötelessége, hogy egységes államként megőrizze Irakot. Ennek érdekében be kell vonni a szunnitákat az ország politikai értelemben vett újjáépítésébe. Nem történhet meg, hogy „egy mini állam északon, egy nagyobb mini állam délen és egyfajta semmi középen” jöjjön létre- fogalmazott a volt külügyminiszter.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Hans-Jörg Schmidt „Még a temetésekre sincs többé pénz” címmel rajzol életképet a kassai Lunik IX lakótelepen élő cigányok mindennapjairól.
Lapok tudósításai szerint a lakótelepen élő emberek egyre gyakrabban könyörögnek állami támogatásért, de nem maguk számára, hanem azért, hogy hozzátartozóikat legyen miből méltó módon eltemetni.
7000 koronába, mintegy 175 euróba kerül a legpuritánabb temetés, egy rendes temetésért azonban már 17 000 koronát kell lepengetni (1 korona=6,39 forint). Egy koporsót sem lehet 3800 korona alatt beszerezni, a felszerelés még további 5000 koronát kóstál, ami a legtöbb cigánycsalád számára előteremthetetlen.
Persze nem csak a kassai romák kerültek még inkább a társadalom peremére, amikor a Dzurinda-kormány radikálisan csökkentette a szociális segélyeket. 2004 márciusától az alapösszeget megfelezték, ezért az összegért még egy kis ravatalozót sem lehet negyedórára kibérelni.
A többnyire sokgyerekes családok a gyerekszámtól függetlenül legfeljebb 4210 koronát kapnak. A gyermekenként járó családi pótlékot – mely 1000 és 1600 korona között mozgott – megszüntették. Így a szociális segély a Lunik IX lakói számára az egyetlen bevételi forrás.
A hatezres lakosságú telepen a munkanélküliség szinte száz százalékos. „Időközben már a temetések 80 százalékát az önkormányzatnak kell kifizetnie” – nyilatkozta Gabriela Germekova, a helyi temetkezési intézet munkatársa. Folyamatosan nő a „problémás temetések” aránya.
A helyzetre jellemző egy, a Sme című lapban megírt eset, ahol a helyi halottasházban nyolc hónapig feküdt a fagyasztóban egy halott újszülött. Mivel senki sem jelentkezett érte, s rokonait sem sikerült megtalálni, végül államköltségen földelték el. A lap valószínűsíti, hogy nem volt pénzük a temetésre, szégyenből nem kívántak az önkormányzatnál támogatásért könyörögni.
A Lunik IX cigánytelepének igazgatása már most túllépte az erre az esztendőre biztosított temetési támogatás mértékét. Már most is több mint 60 ezer koronával tartoznak a temetkezési vállalkozásoknak. Az, hogy a cigányok hogyan földelik el ebben a helyzetben a halottaikat, a hivatal nem tudta megmondani.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
