Számháború az államadósságról és a hiányról

Több mint kétszeresére duzzad jövőre a költségvetés hiánya – derül ki a költségvetési tervezetből. Eszerint az államadósság GDP-arányos mértéke meghaladja a maastrichti kritériumokban meghatározott hatvanszázalékos maximumértéket. A pénzügyminiszter ma benyújtotta a javaslatot, állítása szerint a sajtóban idézett hatvanszázalékos adat nem valós. A PM sajtóosztályán arról tájékoztattak, 58,5 százalékos lesz a nyugdíjpénztári korrekcióval az adósság, ám korrekció nélkül 63, 2 százalékos. • Komoly fenntartásokat fogalmazott meg az államháztartásról a Standard and Poor's• Kovács László kizártnak tartja az uniós szankciókat• Befagyaszthatják hazánk uniós támogatását az áht-hiány miatt

Jövőre több mint 1450 milliárd forinttal duzzad tovább az államadósság, melynek GDP-arányos mértéke év végére eléri a 60,8 százalékot, ezzel meghaladva a maastrichti kritériumokban meghatározott hatvanszázalékos maximumértéket. A Pénzügyminisztérium tervezete szerint jövőre mind a devizában, mind a forintban fennálló államadósság emelkedik, a devizaadósság jövőre 4318 milliárd forintra, a forintadósság pedig 9826 milliárd forintra rúg, a kamatteher pedig eléri a 831 milliárd forintot.

Nemcsak az államadósság, hanem a központi költségvetés hiánya is megugrik jövőre: míg az idei törvény előirányzata 700 milliárd forintos mínusszal számolt, addig a jövő évi deficit ennek több mint duplájára, 1533 milliárdra rúg.

A törvényben meghatározott időben, ma átadta Veres János pénzügyminiszter Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének a jövő évi költségvetési törvény tervezetét. (Ismert: tavaly a miniszterelnök-váltásra hivatkozva – törvénysértő módon – késve nyújtotta be a Gyurcsány-kormány a tervezetet!)
Veres János a benyújtást megelőző sajtótájékoztatón értékelte a költségvetési tervezetet, amely szerinte igazságosabb családtámogatást biztosít, és az adóváltozások következtében mintegy 200 milliárd forinttal több pénzt hagy a vállalkozásoknál, az embereknél. Veres tévedésnek nevezte azt a sajtóban megjelent adatot, amely szerint az adósságállomány túllépi jövőre a GDP 60 százalékát. A most benyújtott tervezet szerint ez „mindössze” 58 százalék lesz – mondta. A PM sajtóosztályának helyettes vezetője viszont arról tájékoztatta lapunkat, hogy ugyan valóban 58,5 százalékos lesz a nyugdíjpénztári korrekcióval az adósság, ám e korrekció nélkül – ez 4,7 százalékot jelent – összességében valóban 63, 2 százalékos.

A Pénzügyminisztérium becslése szerint – közölte a miniszter – jövőre a GDP nominális értéke 23.270 milliárd forint lesz. A költségvetés kiadási főösszege a GDP 46,4 százaléka, a bevételi pedig 39,6 százalékát teszi ki. A szaktárca vezetője hozzátette: a kormány átlagosan 3-4 százalékos jövedelemnövekedést vár. Folytatódnak az autópálya-építések, így a költségvetés 4,7 százalékos eredményszemléletű hiányt tervez – tette hozzá. A szakminiszter a büdzsé egyik legfontosabb értékének az európai uniós forrásoknak az idei évhez képest 67 százalékos növekedését tartja. Ez nagyon jelentős fejlesztéseket tesz lehetővé az önkormányzatok számára – tette hozzá.

Szili Katalin tájékoztatása alapján a költségvetés általános vitája október 28-án kezdődik, a végszavazás várhatóan december 19-én lesz.

A jövő évi államháztartási pénzforgalmi hiány több mint 96 százalékát egyedül a központi költségvetés adja – számol be a birtokába jutott adatok alapján a Napi Gazdaság. A magyarázat a lap szerint az lehet, hogy 2006-ban a költségvetés 300 milliárd forinttal járul hozzá a tb kiadásaihoz: ebből finanszírozzák azok ellátását, akik különböző okokból nem fizetnek járulékot. Ez a pénz eddig is befolyt a tb-kasszába, de korábban nem volt nevesítve a jogcím, így lényegében a hiány pótlására szolgált. A bevételek – az adócsökkentések miatt – 3,2 százalékkal csökkennek, a kiadások azonban 10 százalékkal emelkednek a 2005-re várhatóhoz képest. A helyi önkormányzatok támogatása 107 milliárd forinttal apad, a kormány szerint elsősorban a családtámogatások és az adócsökkentések átvezetése miatt.

Az adótervekből az derül ki, hogy míg a gazdálkodók befizetései 1,5 százalékkal emelkednek jövőre, a fogyasztáshoz kapcsolt adókból – betudhatóan az 5 százalékontos felsőáfakulcs-csökkentésnek – az idén várható bevétel 0,4 százalékával kevesebb folyhat be jövőre. Áfából a tervek szerint mindössze 59 milliárd forintot visz el az adócsökkentés. A lakosságtól 9 százalékkal vár többet a büdzsé, ezen belül szja-ból 102 milliárd forinttal, vagyis több mint 10 százalékkal nagyobb a bevételi terv.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke az eddig nyilvánosságra került információk alapján úgy látja: a jövő évi költségvetési javaslat nem alkalmas arra, hogy jelentősen gyarapítsa a munkahelyek számát Magyarországon, holott éppen erre lenne a legnagyobb szükség egy olyan országban, ahol 400 ezer munkanélküli van, nőtt a munkanélküliség, illetve gyarapodtak a vállalkozói terhek az elmúlt időszakban. Az eddigi hírek szerint a most benyújtott költségvetés nem erről szól – mondta. Az ellenzéki politikus hozzátette: még nem ismeri az előterjesztést, nem tudja, mi szerepel pontosan az írásos anyagban, „hátha ott megtapasztal valami mást”.