1998-2003 között jelentősen csökkent a szegénység Magyarországon

A Világbank felmérése szerint 1998 és 2003 között 40 millióval csökkent az abszolút szegénységben élők száma Kelet-Közép-Európában és a volt szovjet részeken. Hazánkban volt a legkisebb a szegénység 2003-ban, de még így is a lakosság 12 százaléka tartozott a „gazdaságilag sebezhető” kategóriába. A Tárki 2003-as felmérése szerint a magyar lakosság 10,9 százaléka tekinthető szegények.

A Világbank jelentése szerint 1998 és 2003 közötti időszakban 40 millióval csökkent az abszolút szegénységi küszöb alatt élők száma Kelet-Közép-Európában és a volt szovjet köztársaságokban: 1998-ban még a lakosság ötöde élt a szegénységi küszöb (azaz napi 2,15 dollár, vagyis az árszínvonal-különbségeket is figyelembe véve évi 113 ezer forint) alatt, 2003-ban viszont már csak 12 százaléka. 2003-ban a vizsgált országok tekintetében – melyek közt nem szerepel Szlovákia, Csehország, Szlovénia és Horvátország – Magyarországon volt a legkisebb a szegénység: a Világbank adatai szerint statisztikailag nem volt kimutatható a napi 2,15 dollárnál kevesebből élők aránya – ám napi 4,30 dollárnál kevesebbje a lakosság 12 százalékának volt (ez a „gazdaságilag sebezhető” kategória).

Öt évvel korában még 2 százaléknyi szegény és további 18 százaléknyi „gazdaságilag sebezhető” ember élt Magyarországon. A jelentés szerint a szegénység mérséklődése – a régió országainak többségéhez hasonlóan – szinte kizárólag a gazdasági növekedésnek volt köszönhető, az egyenlőtlenség nem csökkent számottevően. Magyarországon a szegények 37 százaléka jön olyan családból, ahol senki sem dolgozik, vagyis a régió sok országával ellentétben a szegénység nagymértékben kötődik a munkaerőpiacról való kimaradáshoz – áll a jelentésben. Ez elsősorban az alacsony foglalkoztatási szinttel magyarázható, a magyar munkanélküliségi ráta ugyanis nem tekinthető magasnak. A magyar adatokból az is kiderül, hogy a szegénység nagy mértékben fenyegeti a gyerekeket.

A Tárki 2003-as felmérése alapján a magyar lakosság 10,9 százaléka tekinthető szegények, ha a vonalat a mediánjövedelem fele, azaz évi 275 800 forint alatti kereset alapján húzzuk meg – szubjektív tényezőket is bevonva azonban másfél-kétszeresére is nőhet ez az érték. Az akkori adatok szerint kilátástalan helyzetben van a népesség 2,8 százaléka. A tendenciákról elmondható, hogy az utóbbi években kismértékben nőtt a szegénység kiterjedtsége, miközben némileg enyhült annak mélysége. A leginkább veszélyeztetettek a legfeljebb általános iskolát végzettek, a munkanélküli vagy nem nyugdíjas inaktív és/vagy roma háztartásfők családjában élők, valamint a három- vagy ennél többgyermekes és az egyszülős háztartásban élők.

Erősödik a szegények és a cigányok lakóhelyi és iskolai szegregációja – mondta a Napi Gazdaságnak Ferge Zsuzsa, az ELTE Szegénységkutató Központjának vezetője. Bár a kormányzat lehetőségei korlátozottak, Ferge szerint leginkább a szegénység rövid távú enyhítése és újratermelődésének korlátozása területén lehetne eredményeket elérni. Ez azonban a sokat becsmérelt újraelosztás feladata lenne – ám ennek forrásai egy esetleges adócsökkentéssel tovább apadnának. A magyar újraelosztási arány eddig is jóval alatta volt az EU-15-ökének: 2002-ben a GDP 20 százaléka az ottani 27 százalékkal szemben.

(Napi Gazdaság)