Borisz Tadics néhány nappal azután érkezett a magyar fővárosba, hogy az Európai Parlament Strasbourgban éles hangú határozatban egyértelműen attól tette függővé Szerbia európai integrációs törekvéseinek sikerét, mennyire tartja Belgrád tiszteletben a Vajdaságban az emberi jogokat.
A délelőtti órákban Tadics megbeszéléseket folytatott Sólyom László köztársasági elnökkel és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A szerb elnök kedden találkozik a négy parlamenti párt elnökei közül hárommal (az SZDSZ elnökével való találkozó nem szerepel az eddig ismertetett hivatalos programban.)
Megbüntetik azokat, akik etnikai alapon szítanak konfliktusokat a Vajdaságban – ígérte meg a Magyarországon tárgyaló szerb elnök. Hozzátette azonban, hogy a nem etnikai indíttatású atrocitásoknak nem szabad a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Boris Tadic a Magyarországon élő szerb kisebbség helyzetéről szólva azt hangsúlyozta: reméli, parlamenti képviselethez fognak jutni. Borisz Tadics erről azután beszélt, hogy tárgyalt a magyar államfővel.
Sólyom László a találkozón hangsúlyozta: Magyarország aggódva figyeli a vajdasági helyzetet, de biztos abban, hogy a magyarverések mögött nem a szerb kormány áll. Az államfő kiemelte: a magyar kormány elvárja, hogy a szerb kormány hasson oda, hogy a helyi hatóságok járjanak a végére ezeknek az atrocitásoknak. „A jövőt tekintve sem keletkezhet a lakosságban az a látszat, hogy büntetlenül lehet ilyesmiket elkövetni” – hangsúlyozta a magyar államfő.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemzetiségi atrocitásokkal kapcsolatban kifejtette: a nyitottság, mértéktartás, az általános emberi jogi normák betartatása és kikényszerítése, hatékony és eredményes igazságszolgáltatás óvhat meg attól, hogy ezek az ügyek árnyékolják be a két ország – mondta a szerb elnökkel való tárgyalása után.
Budapesten a múlt héten a Külügyminisztériumba kérették Szerbia-Montenegró budapesti nagykövetét, s konkrét lépések megtételét követelték Belgrádtól a magyarellenes atrocitások ügyében, külön kitérve egy szerdai, szabadkai esetre, ahol magyar általános iskolás gyermekeket bántalmaztak.
A vajdasági magyarság jogainak védelmére szólította fel Szerbiát szeptember 29-én az Európai Parlament, mely egyben figyelmeztette az Európai Bizottságot, az Európai Unió tagországait képviselő tanácsot és az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet arra a biztonsági veszélyre, amelyet a vajdasági kisebbségek zaklatása jelent. A dokumentum figyelmezteti a szerbia-montenegrói, illetve a szerb kormányt, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása előfeltétele az uniós partneri kapcsolatoknak.
Nem a szerb állam képviselői állnak a vajdasági magyarellenes incidensek mögött, ugyanakkor a szerb rendőrség és az ügyészség elfogadhatatlan módon áll az atrocitásokhoz, a szerb média pedig agyonhallgatja azokat – mondta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik vezetője a parlament külügyi bizottságának a vajdasági magyarság ügyében Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök rendkívüli, csütörtöki ülésén. Dévavári Zoltán, a VMSZ elnökségi tagja és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke a megbeszélésen egyaránt úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak és az európai szervezeteknek egyaránt hatékonyabb lépéseket kellene tenniük a kérdésben Szerbia-Montenegróval szemben. Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar diplomácia minden lehetséges kétoldalú és nemzetközi fórumon jelzi, hogy konkrét és gyors lépések megtételét várja a szerbiai hatóságoktól.
Egy szerbiai társadalomkutató intézet a napokban beszámolt: ismét a szerb nacionalisták támadásainak célpontjává váltak a vajdasági magyarok. A jelentés szerint a nemzetiségi viszonyokat illetően jelenleg jobb a helyzet, mint tavaly volt, ugyanakkor rosszabb annál, mint amilyen a 2003 decemberi választások előtt volt, amikor a szerb radikálisok nyertek.
