Csontos János: Mostoha sorsú kultúra

Csontos János: Az észteknek és a finneknek van kulturális stratégiájuk. E közlés európai kultúrországokban evidenciaszámba megy, miként hogy ha előttem van észak, akkor jobbra a Nap kél. Viszont ha előttünk van észak (mert kulturális téren igen erősen előttünk van), felvetődhet a kérdés: Magyarországnak vajon miért nincs kulturális stratégiája? Vagy ha van, miért titkosították kilencven évre? Bozóki András kultuszminiszter, aki korábban sok okosat is írt, ám ezeket kormányzati pozícióban mintha elfelejtette volna, rossz szellemi manökenként felvette a punkzene halhatatlanságát hirdető pólót, aztán csodálkozik, ha az ellenzék esztétikai kihívásokkal küszködő punk próbababa segítségével szembesíti a szomorú ténnyel: a kortárs magyar kultúra punk- és PANKKK-zenén kívül eső része csendesen agonizál. Nem csupán arról van szó, hogy méltatlanul kevés a pénz a nemzet önazonosságát megőrizni hivatott kultúrára, hanem a vészes koncepcióhiányról is. Ha volna elegendő pénz, a jelenleg regnáló kormányzat akkor sem tudná célirányosan felhasználni, hiszen nincs olyan, ciklusokon átívelő, a napi politikai csetepatékon túlra tekintő kulturális stratégiája, amely az éhes klientúra kielégítésén túl a jövőbe is be kívánna fektetni. Érdekes módon azonban ez a filozófia mostoha sorsú északi testvéreinktől nem idegen.

(Magyar Nemzet, 2005. október 20.)