Az október 15-én elkészülő Nemzeti Lisszaboni Akcióterv a makrogazdasági egyensúlyra, üzleti környezet változtatására, foglalkoztatás bővítésére és a kutatás-fejlesztésre, valamint az innovációra helyezi a hangsúlyt – mondta pénteken Baráth Etele miniszter a témával foglalkozó konferencia előtt.
A foglalkoztatáspolitika terén a gazdaságilag aktívak számának növelését kell a középpontba állítani – még akkor is, ha ez átmenetileg a munaknélküliségi ráta növekedésével jár majd – mondta Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője.
Az állam és az újraelosztás méretét, illetve mértékét kell csökkenteni hazánkban, hogy több forrás maradjon a gazdasági szereplőknél – véli Veres János pénzügyminiszter. Elmondása szerint az Eurostattal való konzultáció során az derült ki, hogy az – idén és jövőre a deficitet növelő – autópálya elszámolásokra később lehet majd a mostaninál különböző konstrukciót kitalálni, igaz, ehhez is szükség lesz az államháztartás átalakítására – adta hírül a Napi Online.
Hamarosan a kormány előtt a stratégia
A kormány két héten belül megtárgyalja a tervezetet, amely az unió versenyképességének erősítését célzó lisszaboni stratégia nemzeti megvalósítását jelenti – mondta az MSZP elnökhelyettese. Szekeres Imre közölte: a magyar elképzeléseknek is kiindulópontja, miként lehet versenyképességet és szolidaritást egyszerre megvalósítani az EU fejlődésében.
Tabajdi Csaba, a szocialisták EP-delegációjának vezetője azt hangsúlyozta: az unióban tudatosítani kell, hogy a tíz új tagállamnak is biztosítani kell a régi tagállamokat megillető lehetőségeket, beleszólást.
Fidesz: Hazánk messze áll a folyamat célkitűzéseinek megvalósításától
Bár az európai versenyképességet célzó Lisszaboni Stratégia EU-szerte komoly lemaradásban van, Magyarország kirívóan messze áll a folyamat célkitűzéseinek megvalósításától. A „nemzeti akcióprogramban” szereplő részterületeken jelentős visszalépések történtek a szocialista-liberális kormány időszakában – írja Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője közleményében.
Hozzátette: az államháztartás helyzete siralmas, nemzetközi elemzők és hivatalos uniós szervek is komolyan aggódnak Magyarország pénzügyi-költségvetési helyzete és az eladósodottság miatt. Az innováció, a kutatás-fejlesztés finanszírozását az MSZP-SZDSZ-kormányzat nem vette komolyan, csökkenő források mellett megszorítások is sújtották ezt a területet.
Az érintett szakminiszterek mai tájékoztatójukon sem tudtak előállni érdemi, átfogó koncepcióval a gazdasági-pénzügyi folyamatok helyreállítása, a versenyképesség növelése érdekében. A pénzügyi tárca vezetőjének továbbra is csak az a gondja, hogyan tudná kozmetikázni a költségvetés számait. Veres János nem adott világos választ az euró bevezetésének tervezett időpontjáról. A munkaügyi miniszter különféle programok indításáról beszélt, ahelyett, hogy átfogó, munkabarát intézkedések meghozatalára ösztönözné kormányát – tartalmazza a közlemény.
Orbán Viktor: Mi egy békepárt vagyunk!
