Hegymászás és kormányzás
A Gyurcsány-kormány egy évére tekintett vissza a kormányfő mai napirend előtti felszólalásában. „Olyannak tetszett a feladatok sokasága, és olyannak tűnt, ahogyan ott magasodott előttünk, mint a hegymászó előtt a rendkívüli bérceket mutató hegy, amely az elindulás előtt még kevélyen pillant le a feltörekvő hegymászóra, és hívogatja, csalogatja” – fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy látja: nem értékelték túl sem saját erejüket, sem a feladat nagyságát, ugyanakkor kijelentette: most úgy látja, több változásra lesz szükség, mint egy éve gondolta. – Többre, mélyebbre és átfogóbbra – hangoztatta a kormányfő, aki szerint az országban több az igazságtalanság, és mélyebben rögzült intézményi szabályozási rendszerünkben és helyenként kultúránkban, mint azt hitte. – Ezért történt az meg, hogy idén tavasszal azt mondtuk, még többet, még mélyebbre kell jutni annak érdekében, hogy egy igazságosabb és biztonságosabb országot teremtsünk – mondta a miniszterelnök, aki itt a száz lépés programjára utalt. Szerinte ma már az Országgyűlésben többen értik, miről szól a száz lépés programja, „mi van a törekvések legmélyén”. Gyucsány Ferenc szerint az igazságosság és az építkezés két pillérjére épül a száz lépés programja.
Megjegyzés Orbánra
A miniszterelnök beszélt a minimálbér differenciálásáról, az adórendszer átalakításáról, illetve az áfacsökkentésről és a nyugdíjkorrekcióról. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: sikerült megállapodni az Idősügyi Tanáccsal, hogyan korrigáljuk a nyugdíjrendszerben évtizedek óta meghúzódó igazságtalanságot”. – Örülök annak, hogy az első reakciók bizonytalansága után végül Orbán Viktor elnök úr a hétvégén azt mondta, hogy ez egy jó javaslat. Mi több, hozzátett még egy javaslatot – fűzte hozzá Gyurcsány Ferenc. (Mint azt már megírtuk, a volt miniszterelnök egy szombati rendezvényen kifejtette: a pénteken bejelentett nyugdíjkorrekciós program nem irreális, a bejelentett javaslatok néhány év távlatában megvalósíthatóak. Hozzátette: igaz, hogy ezek a szükséges változások három és fél után történtek meg, de nem érdemes a kákán is csomót keresni, és a kicsinek is örülni kell. Bejelentette azt is: a Fidesz módosító indítványt nyújt be a költségvetési törvényhez, amelyben a negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását tennék lehetővé – a szerk.) Gyurcsány Ferenc szerint „talán a sietség okozta, hogy a negyven év szolgálati idő után automatikusan járó nyugdíj mintha még rosszabb is lenne a jelenlegi feltételnél, ahol már 38 év után, 57 éves korban nyugdíjba lehet menni, de ez nem baj, mert a jó szándék teljesen világos” – mondta a kormányfő, hozzátéve: „végre az ellenzék (!) elnöke nem genetikával foglalkozik és nem pályaválasztási tanácsadással, hanem nyugdíjrendszerrel”.
Közfigyelem: kell vagy nem kell?
A kormányfő beszélt az egészségügy átalakításáról is, amelynek eredménye „lehet, hogy csak egy-két év múlva látszik”. Szólt a „munka becsületének visszaadásáról” is: kijelentette, hogy augusztusban 30 ezer kék könyvet váltottak ki, s e napokban érjük el a 200 ezret, míg tavaly egész évben 130 ezret váltottak ki. A kormányfő szerint ez azt jelenti, hogy 70 ezerrel több embernek van Magyarországon biztosítása. Gyurcsány Ferenc kijelentette: év végéig akár meg is duplázódhat a tavalyi szám.
A miniszterelnök hiányolta továbbá, hogy nagyon kevés közfigyelmet kapott a szakoktatás átalakítása, hozzátéve: azok a döntések, melyek meghatározzák, hogy ma kinek van és kinek nincs munkája a munkaerőpiacon, 4-5-6-7, esetleg 10 évvel ezelőtt születtek. Mint mondta: ha azt szeretnénk, hogy évek múlva kevesebb legyen a pályakezdő munkanélküli, most kell átalakítani a szakképzés rendszerét. – Nem azért dolgozunk, hogy figyelmet kapjon ez minden nap az újságokban, hanem azért dolgozunk, mert egy jobb, igazságosabb országot szeretnénk létehozni – mondta Gyurcsány Ferenc.
Gyurcsányi dilemma
A kormányfő a kihívásokról szólva két területet említett: az államháztartást és a munkanélküliséget. Előbbivel kapcsolatban úgy fogalmazott: „a nagyon bonyolult gazdasági rendszer picike szelete”. Közölte: mikor egy országnak ambíciózus céljai vannak, nagyon sok feladatot tesz az államháztartásra. – Azt mondtuk, épüljön annyi autópálya ebben a négy évben, mint soha korábban nem. (…) Le kell-e mondani azért az autópálya-építésről, mert azt mondja az egyik európai hivatal, hogy úgy kell elkönyvelni ennek az összes költségét, hogy az idei évbe kell beletenni? Azt mondom, hogy nem. Nem szabad lemondanunk 1 méter építéséről sem. (…) El kell dönenünk közösen, akarunk-e egy igazságosabb országot. (…) Ha konfliktusba kerül egymással az euró nagyon gyors bevezetésének a szándéka egy igazságosabb ország megteremtésének vágya, akkor okosan kell mérlegelni az előnyöket és hátrányokat – mondta Gyurcsány Ferenc, aki a dilemmát akként állította fel: autópálya-építés, igazságos családtámogatás, igazságosabb adórendszer, nyugdíjrendszer, és/vagy két évvel korábbi vagy egy-két évvel későbbi euróbevezetés. – Ez egy olyan dilemma, melyre közesen kell válaszolni – tette hozzá Gyurcsány Ferenc, aki kijelentette: úgy látja, ebben az ügyben nagy vita nincs az ellenzék és a kormány között, s „Orbán pártelnök úr ebben rugalmas álláspontot foglalt el” – jelentette ki.
A foglalkoztatással kapcsolatban kijelentette: a következő hónapokban a „korábbiaknál is nagyobb” közmunkaprogramot indítanak el. – A munkaügyi miniszter a kormány kérésére az elmúlt napokban egy jelentést nyújtott be az Országgyűléshez, azzal a szándékkal, hogy vitassuk meg, amit tettünk, annak mi a hatása, mit kell még tenni – fűzte hozzá.
Gyurcsány magyarázza Orbánt
Az elmúlt 12 hónapra visszatekintve Gyurcsány Ferenc kitért a külpolitikában bekövetkezett változatatásokra is. „Kevesebb ideológia, több pragmatizmus” a külpolitikai kapcsolatokban – fogalmazott –, hogy a külpolitikai kapcsolatok közvetlenebbül szolgálják az ország gazdaságfejlesztési céljait. Ennek érdekében állítottuk helyre és dinamizáltuk kapcsolatainkat Oroszországgal, ennek érdekében fordultunk nagyon erőteljesen Ázsia irányába. Ezt akkor is tettük, mikor az ellenzék nagyobbik pártja sokat fanyalgott, hogy miért kell nekünk Oroszország, sőt, fanyalogtak, amikor Délkelet-Ázsiába látogattunk, hogy kell-e nekünk ebbe a kapcsolatba invesztálni, majd örömmel láttam egy héttel ezelőtt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt is úgy gondolja, hogy sokkal dinamikusabb Ázsia-politikát kell folytatnunk – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A kettős állampolgársággal kapcsolatban azt mondta: a kezdeményezőknek és a támogatóknak nyilván az volt a legátfogóbb célja, hogy javítsák a magyar-magyar kapcsolatokat, ám az „egész pontosan bizonyítja ennek a kezdeményezésnek a politikai fogyatékosságát, hogy következtében a magyar-magyar kapcsolatok nem javultak, hanem minden korábbinál érzékenyebbek, helyenként feszültebbek” – mondta, hozzátéve: az a magatartás volt helyes, melyben 2003-ig egyetértés volt Magyarországon. – A kettős állampolgárság automatikus megadására irányuló népszavazási kezdeményezés oktalanul bontotta meg ebben a kérdésben a parlament túlnyomó többségében meglévő egyetértő viszonyt – fogalmazott. Azt, hogy mind a négy párt igent mondott Románia uniós csatlakozására, úgy értékelte: „Orbán Viktor képes volt saját radikálisaitól elhatárolódni, képes volt arra, hogy amikor valóságos reálpolitikusként kellett megnyilvánulnia, igen gombot nyomott, és nem engedte, hogy bármilyen nyomásgyakorlás is eltántorítsa őt attól”.
Hozzáfűzte: „nagyon jó lenne, ha ez az erős, elvi, demokratikus magatartás érvényesülne például akkor, amikor azt tapasztaljuk, hogy Budapest belvárosában a jobbközép, a magyar konzervativizmus örökségének ápolását is magáénak valló Fidesz együttműködési megállapodást köt az önkormányzatban a Jobbikkal és a MIÉP-pel. Szerintem ez nem jó” – mondta, majd külföldi példákat idézve kifejtette: számára a német kancellár példája az irányadó, aki „nem hajlandó szövetkezni a (…) radikális baloldallal”.
Végezetül közölte: nem beszélni kell, hanem programot adni, nem választási ciklusokban, hanem Magyarországban kell gondolkodni.
Áder: Rugalmas a kormány álláspontja az euróval kapcsolatban
Áder János reagálását azzal kezdte, hogy szerinte a kormányfő az elmúlt egy évben sokat beszélt, ám sok beszédnek sok az alja – emlékeztetett a népi bölcsességre a Fidesz frakcióvezetője. Áder leszögezte: a szocialisták 2002-ben „választási ígérethegyet” hordtak össze, és a kormányfő kerülgeti ezt az „ígérethegyet”, mint macska a forró kását. „Mi lett ingyengyógyszerre vonatkozó ígéretből, amit a szívbetegeknek tettek? Mi lett az ingyenes tankönyvből minden általános iskolának? Mi lett a minden óvodásnak és iskolásnak ígért ingyenes étkezésből? Mi lett a diákoknak ígért ingyenes utazásból? – tette fel a kérdéseket a Fidesz frakcióvezetője.
Áder János emlékeztetett rá, hogy a kabinet szétverte a Széchenyi-programot és az otthonteremtési programot, míg a családtámogatási rendszerrel januártól fogják ezt tenni. A Fidesz politikusa kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc adócsökkentést ígért, ehelyett drámai adóemelések történtek. Áder János a sztrádaépítésekkel kapcsolatban hangsúlyozta: a kormány 400 km autópályát ígért, ehelyett 200 km épült meg, ráadásul kétszer olyan drágán, mint az Orbán-kormány idején.
A Fidesz frakcióvezetője kiemelte: a kormány az elmúlt három és fél év alatt számos olyan döntést hozott, mellyel hátrányos helyzetbe kerültek a nyugdíjasok. Áder János ezek között említette a gázáremelést, a villany áránal emelését, illetve a gyógyszerek árának drágulását. Áder János kifejtette, hogy a nyugdíjrendszerben lévő igazságtalanságért a Horn-kormány okolható. A fideszes politikus örömét fejezte ki amiatt, hogy a kormányzati szándékból kiolvasható: a kabinet helyesli az Orbán-kormány nyugdíjkorrekciós programját, melynek keretében 25 százalékkal emelték a legalacsonyabb nyugdíjakat.
Ha a kormány jó gazdaságpolitikai döntéseket hoz, akkor a szociális programot előbb végre tudta volna hajtani – szögezte le Áder János, aki szerint a kabinet a Mol-részvények rossz időben történt eladásával 193 milliárd forintos veszteséget okozott a költségvetésnek. A fideszes politikus szerint ebből az összegből már most megvalósítható lenne a következő öt évre tervezett program.
Áder János az euró bevezetésével kapcsolatban kiemelte, hogy rugalmas a kabinet álláspontja. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett: 2002 májusában László Csaba pénzügyminiszter arról beszélt, hogy 2007 lehet az európai valuta bevezetésének időpontja, egy évvel később már 2007. és 2009. közötti dátumról beszélt. Áder hozzátette: Medgyessy Péter 2008-ra tette az euró bevezetését, majd Draskovics Tibor már 2010-ről beszélt, ám a fideszes politikus szerint már ez is a múlté. Áder János szerint Kóka János gazdasági miniszternek fölösleges volt fizetett hirdetésekben közzétenni azt a kormányzati szándékot, melyben a 2010-es euróbevezetés szerepelt. A Fidesz frakcióvezetője kijelentette: a parlament most tárgyal egy erről szóló határozati javaslatot, melyben szereplő célt a kormány máris irreálisnak tart.
Kuncze: Az euró bevezethető 2010-ben
Kuncze Gábor szerint a kormányfő által bejelentettekhez képest még mélyebb változásokra van szükség. Az SZDSZ frakcióvezetője reagálásában kifejtette: meg kell változnia a politikának, mely az elmúlt 15 évben sokszor esett bele az ígéretek csapdájába. Kuncze Gábor szerint ha valaki nem tartja be a felelőtlen ígéreteket, az rombolja a politikai bizalmat, ha pedig betartja, akkor problémákat okoz. A szabad demokrata politikus szerint aki négyéves ciklusokban gondolkodik, az politikus, míg aki hosszabb ciklusokban, az államférfi.
Kuncze Gábor leszögezte: nincs sikeres politika konfliktusok és kockázatok vállalása nélkül. Az SZDSZ frakcióvezetője ez alatt az euró bevezetését értette, mivel szerinte az európai valuta bevezethető 2010-ben, ám hozzátette: ennek érdekében jelentős erőfeszítéseket kell tenni, amiket Kuncze szerint érdemes megtenni. A szabad demokrata politikus hozzátette: meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy az euró 2010-es bevezetése realitás legyen.
Lendvai: Változtatni kell a nyugdíjrendszer igazságtalanságain
Lendvai Ildikó kifejtette, hogy szükség van nemzeti összefogásra, de ez nem várható el akkor, ha az egyik társadalmi csoport a másikhoz képest kisemmizettnek érzi magát. Az MSZP frakcióvezetője leszögezte: a politikus ellenfele nem a másik politikus, hanem az igázságtalanság.
Az MSZP-s politkus reagálásában felszólította a Fideszt: nyújtson be módosító indítványt a költségvetéshez, hogyan lehetne a kiadásokat 3 százalék alá csökkenteni, ha nem helyesli az euróbevezetés időpontjának módosítását.
Lendvai Ildikó felkérte a Fidesz elnökét és az ellenzéki párt frakcióját a kormány nyugdíjreform-elképzelései kapcsán, hogy fékezzék meg a belső vitákat a közös gondolkodás és a támogató egyetértés érdekében. A szocialista frakció vezetője leszögezte: a nyugdíjrendszer belső igazságtalanságain kell változtatni.
Herényi: Bátor és szigorú lépések kellenek az euró bevezetéséhez
Herényi Károly kijelentette, hogy kényszerpályára állt a kormány az MSZP 2002-ben tett választási ígéretei miatt, mivel szembesült vele, hogy azokat be kell tartani. Az MDF frakcióvezetője emlékeztetett: a kétszer 100 napos program során a tartalékok felélése kezdődött meg, ám ezek a pénzek másra voltak szánva. Herényi szerint a bátorság csak szavakban van meg a változáshoz, ám tettekben nem.
Herényi szerint sem az adótörvények, sem a költségvetési törvény nem jelent bíztatást a jövőre nézve, és bár az MDF egyetért a 300 milliárd forintos adómegtakarítással, de nem látja ennek a forrásait. Az MDF-s politikus kiemelte: régen meg kellett volna lépni az áfacsökkentést, mely a belső piac élénkesítését szolgálja. Herényi közölte: ugyan az áram áfája csökken, de a húsz százalékos gázáremelés drágítani fogja az áramot, mivel az erőművek jelentős része gázüzemű.
Az MDF-s politikus is az euró 2010-es bevezetése mellett érvelt, mert véleménye szerint csak ezzel csökkenthető a nyitott és kicsi magyar piac kiszolgáltatottsága. Herényi szerint ehhez bátor és szigorú lépésekre van szükség.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán Herényi kiemelte, hogy a kormányfő nem használta ki a lehetőséget, amely gyógyír lett volna a trianoni tragédiára. Másként alakulhattak volna az események az MDF-frakcióvezetője szerint, ha a kormány nem riogat azzal, hogy 539 milliárd forint terhet ró a magyar gazdaságra a kettős állampolgárság bevezetése.
Gyurcsány: Magyarország előrébb jutott
Gyurcsány Ferenc viszontválaszában kiemelte, hogy a kormány a nyugdíjkorrekciót nem átcsoportosítással oldja meg, hanem önálló források teremtésével mindenki megkapja a jussát. A kormányfő az egyik legfontosabb lépésnek nevezte a Fészekrakó program bevezetését. Gyurcsány szerint az országnak arra van szüksége, hogy kormány és ellenzéke jobban megértse egymást, és abban vitatkozzon, amiben tényleg szükséges. Magyarország előrébb jutott – jelentette ki a kormányfő, ám elismerte: sok kihívás van még, amikkel foglalkozni kell.
Londoni piaci elemzők szerint a magyar kormány el fogja halasztani az euró bevezetésének 2010-es időpontját.
A Dresdner Kleinwort Wasserstein gyorselemzésében a magyar kormányfő hétfői parlamenti felszólalására hivatkozik. Gyurcsány Ferenc napirend előtt megismételte korábbi kijelentéseit, hogy nem szabad lemondani az autópályák építéséről, az euró előnyeit és hátrányait pedig okosan kell mérlegelni. Az elemzőcég szerint a magyar kormány a hasonló nyilatkozatokkal akarja felkészíteni a befektetőket az euró bevezetési céldátumának megváltoztatására – közölte a Magyar Rádió.
BRICS csúcs
BRICS: a brazil elnök keményen odaszólt Trumpnak
