Igazi meglepetésektől mentes és hamisítatlan választási költségvetési törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a kormány. A négyszázalékos gazdasági növekedés és a kétszázalékos infláció mellé magas államháztartási hiányról szóló tervet társít a kabinet, azonban a fennálló kockázatok ellensúlyozását nem lehet felfedezni a dokumentumban – írja a Világgazdaság.
Semmiféleképpen sem lehet fegyelmezettnek nevezni a jövő évi büdzsét a határidőre elkészített törvényjavaslat alapján, amelynek első példányát Veres János pénzügyminiszter pénteken adta át Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Jól mutatja ezt a kiadások és bevételek, s így a deficit tervezett alakulása: az idei előirányzathoz képest az államháztartás – pénzforgalmi módszertan szerint számba vett – kiadásai jövőre 7,3, míg a bevételek csupán 3,6 százalékkal emelkednek, ennek eredményeként pedig a hiány az ez évre prognosztizált 1080 milliárdról 1583 milliárd forintra növekszik – olvasható a lapban.
Igaz, az uniós vállalások teljesítésének megítélése és az eurócsatlakozás szempontjából releváns mutató, az eredményszemléletű GDP-arányos deficit némiképp csökkenhet: a 2005. évi 7,4 százalékról a kabinet tervei szerint 6,1 százalékra, ugyanakkor a lap számításai szerint elképzelhető, hogy akár még magasabb deficit képződik jövőre.
A költségvetési törvényjavaslat – amelynek az általános vitáját az elképzelések szerint október 28-án kezdik, a zárószavazásra pedig december 19-én kerülhet sor – négyszázalékos gazdasági növekedéssel és kétszázalékos inflációval számol. A tervek szerint némiképp csökkenhet az elvonás: a GDP 42,9 százalékáról 42,2 százalékára rúghat a jövedelemcentralizáció mértéke, míg az állami újraelosztás aránya két százalékponttal, 48,3 százalékra mérséklődhet.
Veres a prioritások között a magasabb nyugdíjakat, az igazságosabb családtámogatást, a kisebb adókat, az autópálya-építések folytatását, valamint az uniós társfinanszírozás biztosítását említette. Bár a kormány korábban azt hangoztatta, az ezekből fakadó többletkiadások, illetve bevételkiesések ellensúlyozására mintegy 300 milliárd forint értékben visszafogják az állami működési kiadásokat, a törvényjavaslat alapján mindössze néhány milliárdos lefaragásról van szó.
Újdonság a korábbi évekhez képest, hogy az államháztartás hiányának döntő része a központi költségvetés számláján keletkezik majd: az 1583 milliárdos deficitből 1533 milliárd itt jön létre.
A költségvetési helyzet, úgy tűnik, nincs ellenőrzés alatt, s ez nem tesz jót a befektetői bizalomnak – jegyezte meg a Standard and Poor’s illetékes hitelelemzője az idei és a jövő évi hiánycél felfele módosítása kapcsán a Portfólio.hu tudósítása szerint. Moritz Krämer nem kívánta kommentálni egy esetleges leminősítés lehetőségét.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke korábban figyelmeztetett: nem teszi lehetővé az euró 2010-es bevezetését a jövő évi költségvetés tervezete, mert abból hiányoznak a szükséges reformok. Járai Zsigmond emlékeztetett, hogy az országnak 2008-ra teljesíteni kellene a maastrichti feltételeket.
Varga Mihály szerint a kormányfő kimondta, hogy Magyarország elveszített négy évet. A Fidesz alelnöke azután beszélt erről az Info Rádióban, hogy Gyurcsány Ferenc az MSZP országos választmányának szombati ülésén azt mondta: az országnak nem kell 2010-ben csatlakoznia az euróövezethez, ha annak az az ára, hogy nem valósulnak meg a kormány által kitűzött társadalompolitikai célok.
| FŐBB MUTATÓK (milliárd
forint) |
||
|
2005
|
2006
|
|
| GDP-növekedés (%) | 3,5-4 | 4 |
| Infláció (%) | 3,5-4 | 2 |
| Bevételi főösszeg | 12 054,7 | 12 487,7 |
| Kiadási főösszeg | 13 109,1 | 14 070,6 |
| Hiány | 1 054,5 | 1 582,9 |
