Számonkérő levél ment Göncz Kingának

Az elmúlt években több százan veszítették el munkahelyüket a cselekvőképtelennek nyilvánított értelmi fogyatékos emberek munkavállalásával kapcsolatos jogértelmezési problémák miatt. Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke, ezért levelet írt az esélyegyenlőségi miniszternek.

A szociális törvény tervezett módosítása további diszkriminatív szabályokat tervez bevezetni és az esélyegyenlőségi minisztérium másfél éve nem tesz lépéseket az ügy rendezésére – kifogásolja az ÉFOÉSZ elnöke, Gyene Piroska. Ha a szövetségnek nem sikerül elérnie egy olyan végleges törvénymódosítást, amely rendezi a cselekvőképtelennek minősített emberek helyzetét, akkor az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordul.

A miniszternek címzett levél erősen bírálja az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot (OFT), amely akaratát egyetlen kérdésben sem képes érvényesíteni, valamint a minisztériumot, amely közel két éve nem tudja, vagy nem akarja megoldani a hozzá tartozó problémákat. Az ÉFOÉSZ több alkalommal fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, az ifjúsági, szociális, családügyi és esélyegyenlőségi miniszterhez, valamint a tárca politikai államtitkárához azzal a kéréssel, hogy a cselekvőképtelennek minősített emberek munkavállalásával összefüggésben segítsék elő a jogértelmezési problémák miatt előforduló diszkrimináció megszüntetését. Gyene Piroska levelében hangsúlyozta: az időközben eltelt másfél esztendő alatt sem sikerült megoldást találni a jogszabály-módosítással orvosolható problémára, miközben, több száz értelmi fogyatékos ember veszítette el nemcsak megélhetésének forrását, hanem egyetlen lehetőségét arra, hogy legalább munkáján keresztül kapcsolatot tartson a társadalommal.

Kitért arra: „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról készült idei kormány-előterjesztés megjelenése óta az OFT augusztus 26., szeptember 8., és szeptember 28-i ülésén a napirendhez illeszkedő hozzászólásokban felhívtuk a figyelmet, hogy míg a cselekvőképesség megállapításával összefüggő jogszabályok reformja nem történik meg, addig a szociális törvény nem kötheti a munkavégzés tartalmát és idejét a cselekvőképesség fokához, kizárva ezzel, a munkaerőpiacon egyébként is leghátrányosabb helyzetben lévőket a társadalmi integráció egyik kulcsterületéről„. – Az a tény, hogy az előterjesztés sokadik változatában – a fejlesztő felkészítő tevékenységgel összefüggésben – még diszkriminatívabbá kívánják tenni a szabályozást, jelzi, hogy többszöri tiltakozásunk is eredménytelen volt – írta az elnök asszony.

A folytatásban Gyene Piroska aláhúzta: a cselekvőképtelennek minősített emberek munkavállalásának diszkriminatív szabályozásának megváltoztatásáért – az előterjesztés változatlan formában történő elfogadása esetén az Alkotmánybíróságnál illetve az Európai Bíróságánál keresnek jogorvoslatot. Az ÉFOÉSZ elnöke kérdésekkel is fordult Göncz Kingához. Ezek egyike azt taglalja, hogy „ki cselekvőképtelen?”. „Az az ember, akit egy differenciálatlan vizsgálat keretében, megfelelő szakemberek és kommunikációs ismeretek hiányában, egy bírósági határozattal kizárnak a munka világából, holott munkavégző képessége kétségtelen? Vagy pedig az a fogyatékosügyi tanács, amely kaotikus, rosszul, vagy egyáltalán nem szabályozott látszatműködése miatt nem képes az akaratát egyetlen kérdésben sem érvényesíteni? Netán az a Minisztérium, amely közel két éve nem tudja vagy nem akarja megoldani a cselekvési területébe tartozó problémát?„